A japán gazdaságról készített éves jelentésben, amelynek végleges változatát kedden tették közzé, a valutaalap úgy fogalmazott: a jelenlegi politika mellett nem érhetőek el a 2012 decemberében hivatalba lépett Abe Sindzó kormányfő által elindított strukturális átalakítási program céljai, azaz 2020-ra nem tudják kiegyensúlyozni a költségvetést, illetve a fogyasztói árak és a gazdasági növekedés éves üteme nem éri el a 2 százalékot.

Az ország mozgástere korlátozott a monetáris és fiskális gazdaságélénkítő intézkedéseknél, a magas államadósság és a negatív kamat miatt. Az Abenomics politikai frissítésre szorul, a fogyasztást ösztönző intézkedések által támogatott ambiciózus jövedelempolitikának elsőbbséget kell élveznie, hogy a bérnövekedés felfelé hajtsa az inflációt. Az IMF elemzői szerint össze kell hangolni a költségvetési gazdaságélénkítő lépéseket a monetáris politikai további lazításával, ideértve a kamatcsökkentéseket és az eszközvásárlási program keretösszegének emelését.

A japán kormány új, több mint 28 ezer milliárd jen (265,4 milliárd dollár) értékű, több évre elhúzódó gazdaságélénkítési tervéről a Valutaalap úgy vélekedett, hogy a további fiskális támogatás rövid távon erősítheti a gazdasági növekedést. A kockázatok fennmaradnak a gyenge külföldi és belső kereslet miatt, valamint kérdéses, hogy fenntarthatóak-e az alacsony kamatok magas államadósság mellett, illetve a példátlan monetáris lazítás veszélyt jelenthet a pénzügyi stabilitásra.

A japán kormány kedden hagyta jóvá a múlt héten beharangozott, a vártnál nagyobb összegű gazdaságélénkítő tervet, ám a piacok és elemzők csalódottan fogadták a részleteket. A 28 ezer milliárd jennek mindössze egynegyede lesz friss pénz, eddig nem tervezett költségvetési kiadás, ami elemzők szerint nem elég a lanyha gazdaság felpezsdítéséhez.

A központi kormány és a helyi önkormányzatok 7500 milliárd jent költhetnek közvetlen beruházásokra, amiből 4600 milliárd jent a 2017 áprilisáig tartó pénzügyi év költségvetésének terhére biztosítanak. A fiskális beruházási és hitelprogram keretében 6000 milliárd jen értékben biztosítanak olcsó hiteleket a nagy infrastrukturális projektek megvalósítására, például a Tokiót és Oszakát összekötő mágnesvasút kiépítésének felgyorsítására.

A kormány úgy becsüli, hogy rövid távon 1,3 százalékkal növelhetik a GDP-t az új gazdaságélénkítő intézkedések. A valutaalap szakértői az idei évre 0,3 százalékos, a jövő évre pedig 0,1 százalékos gazdasági növekedést jósolnak Japánnak, ebben a prognózisban azonban nem vették figyelembe az új gazdaságösztönző csomag lehetséges hatásait.