BUX
39875

Mi vár Olaszországra?

Itt elolvashat egyben mindent, amit jelenleg tudni érdemes az olasz népszavazásról, kérdezz-felelek formájában - Trippon Mariann és Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzőinek köszönhetően.

Napi.hu, 2016. november 29. kedd, 10:36

- Miről szavaznak Olaszországban?

- December 4-én az olasz választópolgárok a Matteo Renzi vezette kormány reformcsomagjának egy fontos eleméről, az alkotmány módosításáról szavaznak. A referendumnak nincs érvényességi küszöbe.

A javaslat átalakítaná a jelenlegi szimmetrikus rendszert, amelyben az alsó- és a felsőház azonos jogosítványokkal rendelkezik. A tagok száma 315-ról 100-ra csökkenne, a tagokat nem közvetlenül választanák.  A szenátusban a helyi önkormányzatok, tartományok képviselői ülnének (95 fő), 5 tagot pedig a köztársasági elnök nevezne ki. A Szenátus a jelenleginél sokkal kevesebb jogkörrel rendelkezne, a törvényalkotást nem blokkolhatná, vétő jog helyett csak véleményezési joga lenne. Így jelentősen erősödne a kormány és az alsóház szerepe. A csomag harmadik eleme a választási törvény módosítása.

A szenátus a törvényt már korábban elfogadta, de jelenleg az alkotmánybíróság vizsgálja. A törvényről azonban csak a referendumot követően döntenek.

- Miért írtak ki népszavazást?

- Az alkotmánymódosítás és a választási törvény fő célja, hogy stabilabbá tegyék a kormányt, így növeljék a kormányzás hatékonyságát és segítsék a reformfolyamatot. Renzi azonban (a Brexithez hasonlóan) személyessé tette a referendumot: kiírásakor bejelentette, hogy sikertelenség esetén lemond.

Olaszországban már többször nekifutottak az alkotmány módosításának: 1993-ban és 1997-ben csúfos kudarcot vallott a kísérlet, 2001-ben kisebb változtatásokat sikerült népszavazáson átvinni, 2006-ban viszont a Berlusconi-kormány alkotmánymódosítási tervei újra elbuktak egy népszavazáson.

A jelenlegi alkotmánymódosítást a kormány 2014 áprilisában terjesztette a törvényhozás elé, 2016. január 11-én végszavaztak róla. A kétharmados többség azonban nem volt meg, így a törvényt népszavazásra kellett bocsátani.

- Miért kell megváltoztatni az alkotmányt?

- Olaszország "híres" a kormányzati instabilitásáról: a világháború vége óta 63 kormány volt hatalmon, de egynek sem sikerült kitöltenie teljes mandátumát. Ennek egyik oka, hogy a szenátusnak és az alsóháznak ugyanolyan jogkörei vannak, minden törvényt mindkét háznak jóvá kell hagynia. Ez nagyon elnyújtja a törvényalkotási folyamatot, könnyen blokkolhatók a kormányok törekvései és rendkívül könnyen kormányt lehet "buktatni".

Az új szabályok (alkotmánymódosítás és választási törvény) célja, hogy a mindenkori kormánynak stabil többsége legyen, így képes legyen stabilan kormányozni.

- Mi köze mindehhez a választási törvénynek?

- A választási törvény módosítása a reformcsomag része, de erről nem kell népszavazni. Politikai szempontból a választási törvény jóval fontosabb, mint maga az alkotmánymódosítás. Nem véletlen, hogy azt sokan támadják (a kormányzó párton belülről és kívülről is).

Amennyiben az alkotmánybíróság jelenlegi formájában, vagy legalább részben jóváhagyja a törvényt, Renzi valószínűleg kész lesz bizonyos engedményeket tenni. Így jelentősen csökkenthető az esélye annak, hogy a populista Öt Csillag Mozgalom - amely mára a második legnagyobb párttá nőtte ki magát - egyedül többséget szerezzen.

- Mit mutatnak a közvélemény-kutatások?

- A felmérések szerint a nem tábor győzhet. A nyári hónapokig a felmérések az igenek kismértékű többségét mutatták, azóta azonban fordult a hangulat, miközben a bizonytalanok aránya még mindig magas. A Brexit-referendumhoz és az amerikai elnökválasztáshoz hasonlóan tehát szoros eredmény várható.

- Miért van előnye a nem tábornak?

- Olaszország már a globális és európai válság előtt sem volt a valutaunió legjobban teljesítő gazdaságai között: komoly versenyképességi, strukturális problémákkal küzdött. A válságot követően a szerkezeti problémákat jelentős költségvetési kiigazítás tetézte, ami tovább rontotta a növekedési képet és bebetonozta a magas munkanélküliséget. (A fiatalkorúak munkanélküliségi rátája 40 százalék körüli.)

Ahogy más országokban is, ezek a problémák a kormányzó elittel szembeni ellenérzések, a populizmus erősödéséhez vezettek, ráadásul a miniszterelnök a lemondási ígéretével személyessé tette a referendumot. Így bár a reformok hosszabb távon kormányozhatóbbá tennék az országot és segíthetik a fontos strukturális reformokat, a szavazók a voksolást a kormányzó elit elleni véleményük kinyilvánítására használják/használhatják.

- Mi az Öt Csillag Mozgalom (M5s)?

- A pártot egy komikus, Beppe Guillo alapította 2009-ben, ma a második legnagyobb párt, ők adják Róma és Torinó polgármesterét. A populista párt EU-, USA-, migráns- és bevándorlásellenes, egységes alapjövedelmet, korrupciómentes közéletet, eurónépszavazást ígérő retorikája jobb és baloldalról is meg tud szólítani szavazókat.

Ez az új kétkörös választási rendszerben "életveszélyes". (A régi rendszerben a parlamenti választások egyfordulósak, a helyi választások kétfordulósak voltak). A populista ígéretek mellett sokan azért tartják veszélyesnek az M5S térnyerését és esetleges kormányra kerülését, mert a közvélekedés szerint nincs meg a szakértelmük, tapasztalatuk a kormányzáshoz.

- Mi történik, ha nyernek az igenek?

- Ha a népszavazáson az igenek győznek, az Renzit pártján belül és azon kívül is erősíti, és növeli esélyeit a 2018-as parlamenti választásokon.

- Mi történik, ha elbukik a népszavazás?

- Ha a nemek győznek, több forgatókönyv is elképzelhető, annak azonban jelenleg kicsi az esélye, hogy az Öt Csillag Mozgalom kormányzó pozícióba kerüljön rövid távon. Bár Renzi a népszavazás kiírásakor kijelentette, hogy lemond, ha a nemek győznek, azóta álláspontját finomította, és már nem beszél egyértelműen lemondásról, lebegteti a kérdést.

Ha Renzi mégis lemond, politikai elemzők szerint több forgatókönyv lehetséges:

A köztársasági elnök újra neki ad mandátumot kormányalakításra, ami sikeresnek bizonyul. Marad a jelenlegi koalíció, a jelenlegi miniszterelnökkel.Az elnök másnak ad kormányalakítási megbízást. Ez a "más" személy azonban nagy eséllyel Renzi pártjából jönne. Ha sikerül olyan kormányt alakítani, melynek megmarad a többsége, marad a jelenlegi koalíció, csak a miniszterelnök személye változik.Az új kormány (akár Renzivel, akár mással az élen) elveszti többségét. Ebben az esetben valószínűleg kibővülne a koalíció (legvalószínűbben a Forza Italiával). Az új koalíciós kormány limitált mandátummal működne, a napi "rutinon" (költségvetés elfogadása) kívül a fő feladata egy új választási törvény kidolgozása lenne, ami után új választást írnának ki. (Egy ilyen nagykoalíció jó eséllyel 2018-ig hivatalban maradna).Ha minden más kísérlet elbukik, és nem tud új kormány alakulni, előrehozott választásokat írnak ki a jelenlegi választási törvény alapján. Ezt azonban - politikai okokból - jelenleg minden párt szeretné elkerülni.

- Milyen piaci hatásokkal lehet számolni?

- A Brexit és az amerikai elnökválasztás után a piaci figyelem középpontjába a következő "politikai kockázatként" az olasz népszavazás került. Renzi bukása felerősítheti a populizmus további térnyerésével kapcsolatos félelmeket.

Az olasz piacok már a Brexitre és az amerikai választásra is érzékenyen reagáltak. Ha elbukik a népszavazás, borítékolható a negatív piaci reakció (hozamemelkedés, részvénypiaci esés), mivel ez azonban nem teljesen váratlan esemény lesz és a fő piaci félelem - az Öt Csillag Mozgalom kormányra kerülése - megvalósulása 2018-ig kevéssé valószínű, a piacok tartós mélyrepülése, összeomlás nem várható.