Miért jobb egy autó, mint egy bank?

Az új járművek vezetik az európaiak elégedettségi listáját, a második helyen az üdítők, a harmadikon az elektromos háztartási berendezések állnak. A tömegközlekedés és a vezetékestelefon-szolgáltatás a sereghajtó.
NAPI, 2009. augusztus 16. vasárnap, 08:10

A fogyasztók kevésbé elégedettek a szolgáltatásokkal és több gondjuk is van velük, mint a termékekkel - állapítja meg az Európai Bizottság jelentése. Az áruk terén tapasztalható nagyobb elégedettség azzal is magyarázható, hogy ott a vásárlási döntés meghozatala előtt jobban össze lehet mérni a versenyző termékeket, mint a szolgáltatások esetében.

A dokumentum szerint a legkevesebb elégedetlenkedésre az új járművek, az alkoholmentes italok, az elektromos háztartási berendezések számítanak, de a hús, a szabadidős cikkek, a ruházati termékek és az infokommunikációs eszközök is az élbolyban vannak. A legproblémásabb területnek az energiaszektor, a busz- és a vonatközlekedés számít. Érdekes, hogy bár a fogyasztók kevesebb mint kétharmada volt elégedett az őt energiával ellátó céggel az elmúlt két évben, mindössze kuncsaftok 7 százaléka váltott szolgáltatót.

Bankváltásra szintén kevés európai szánta rá magát - az ügyfelek 9 százaléka - , aminek részben az lehet az oka, hogy a hitelintézetek ajánlatai nehezen hasonlíthatóak össze. A jelentés ezen felül azt is megállapítja, hogy a bankolás költségei terén meglévő országok közötti eltérések nem magyarázhatók az egyéni fogyasztásra fordított kiadások nagysága közötti differenciákkal. Ugyanígy furcsa országok közötti eltérések vannak a DVD-lejátszók, az üres CD-k, a kávé, a natúr joghurtok, az olivaolajak, a jégkrémek, a narancslevek, a fekete teák, a dzsemek és a tonhalkonzervek ára terén. A jelentés megállapítja: bár az árak közötti különbség tükrözheti a költségek, az életszínvonal, a fogyasztói preferenciák, az adók különbségét, illetve függhet attól, hogy az adott szolgáltatás vagy termék részt vesz-e a külkereskedelmi forgalomban (tradable/non-tradable), ugyanúgy jelezheti a belső piac széttöredezettségét vagy rosszul működését.

Úgy tűnik, a fogyasztók összessége szempontjából kedvező, ha az adott iparágban viszonylag gyakori a szolgáltatóváltás. Az internet-szolgáltatások, a mobiltelefónia és az autóbiztosítások terén ugyanis - ahol az átlagosnál sűrűbben pártolnak el szolgátatójuktól a kuncsaftok (utóbbinál 25 százalék az arány) - kevésbé valószínű, hogy a vevők áremelkedésről számoljanak be. E tapasztalat alapján az Európai Bizottság úgy véli, a szolgáltatóváltási folyamat megkönnyítése a legfontosabb szolgáltatáscsoportok esetében szabályozási prioritást kell hogy kapjon.

Érdekes, hogy bár az Európai Unió egyik alappillére a javak és a szolgáltatások szabad áramlása, a határokon átnyúló e-kereskedelem csak jóval lassabban fejlődik, mint az egyes országokon belüli online vásárlás. (Az elmúlt évben a fogyasztók 33 százaléka vásárolt a neten, a 2006-os 27 százalék után, miközben egy másik országból csak 7 százalék rendelt valamit online, a két évvel korábbi 6 százalékot követően.) A Bizottság szerint a határokon átívelő online kereskedelmet az országonként eltérő fogyasztóvédelmi szabályok harmonizálása élénkíthetné fel.

Azon fogyasztók aránya, akik úgy érezték, hogy a meglévő szabályok hatékonyan védik érdekeiket, széles skálán mozog az EU országaiban. Tavaly átlagban az európai polgárok fele volt elégedett e téren, ám ha a fogyasztói panaszok intézéséről van szó, nagyjából ugyanennyi volt az elégedetlenek aránya.
Magyarország e téren az uniós átlagot hozza, épp 50 százalék érzi úgy, hogy kellő védelmet nyújtanak a regulák. A lista élén a hollandok állnak, 74 százalékkal, a sereghajtók pedig a bolgárok, 13 százalékos aránnyal.

HOZZÁSZÓLÁSOK