BUX
38228

Mikor lesz vége a forintnak? Roubini megmondta

A globális és a kelet-közép-európai régió kilátásai javulnak, de a régiónkban még rengeteget kell tenni azért, hogy a még fennálló kockázatokat csökkenteni lehessen - mondta Nouriel Roubini a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) konferenciáján, aki Magyarországot több szempontból is a kockázatos országok között említette.

Szabó Zsuzsanna, 2014. június 3. kedd, 12:27

A globális gazdaságban több pozitív trend figyelhető meg, de vannak kockázatok, amelyek között Ukrajnát, Kínát és a Fed monetáris politikáját említette Nouriel Roubini, aki a HVCA konferenciáján beszélt. Dr. Végzet jó hírnek nevezte, hogy a korábbi kockázatok bekövetkezésének lehetősége sokkal kisebb, mint pár éve volt, így a kockázatvállalási hajlandóság is nagyobb most a világban. A gazdasági pénzügyi környezet is javulóban van, itt az eurózónát érintő kockázatok jelentős csökkenését emelte ki - azon belül is a görög exit kockázatának eltűnését. Ettől függetlenül vannak még dolgok, amik elromolhatnak - figyelmeztetett.

Kína, mint veszélyforrás

A kockázatok között elsőként Kínát, a világ második legnagyobb gazdaságát említette, mert ami ott történik, az az egész globális gazdaságra - egyebek mellett Németországra - hatással van, így a kelet-közép-európai régióra is. Itt még mindig kérdés, hogy puha vagy kemény lesz-e a földet érés. Még a kínai döntéshozók szerint is fenntarthatatlan a jelenlegi gazdasági helyzet, Kína ugyanis túl sokat fektet ingatlanpiacba, túl sokat takarít meg, és nagyon keveset fogyaszt - mutatott rá a közgazdász.

A kínai döntéshozók próbálkoznak kiegyensúlyozni ezen egyenlőtlenségeket, de szerinte a reformok lassabban mennek végbe, mint kívánatos lenne - főleg az érdekcsoportok ellenállása miatt. A kínaiak rádásul ragaszkodnak a 7 százalék feletti növekedéshez, ha ez alá csökkent, elkezdenek pánikolni és ezek eredményezik az árnyékbanki rendszer és a rossz hitelek kröüli problémákat - jegyezte meg. Roubini szerint nem tartható a 7 százalékos GDP-növekedés, jövőre 6,5 százalékra csökkenhet a gazdaság bővülése, ami utána tovább, 6 százalék körüli ütemre lassulhat.

Több héja a Fedben

A feltörekvő piacok szempontjából második jelentős kockázatként a Fed monetáris politikájának hatását említette. Roubini szerint vannak aggodalmak amiatt, hogy a Fed gyorsabban kezdi-e el a szigorítást, mint eddig lehetett sejteni. Az USA gazdasági helyzete ugyanis javulni látszik. Ráadásul a Fed nyíltpiaci bizottsága is jelentősen megváltozott, legalább három héjával egészül ki a döntéshozó testület. A Fednél az is kockázat, ha túl lassan lép, ami pénzügyi instabilitáshoz illetve buborékok kialakulásához vezethet. Ma ugyan még nincs buborék az USA piacán, de van eszközinfláció, így kialakulhat. Ma ez kis esélyű kockázat, de ezt sem lehet kizárni, miután például a bóvli kötvények kibocsátása 2007-es szinten vannak, a kamatmarzsok estek és újra megjelentek a toxikus értékpapírok is.

Az eurózónában további reformok szükségesek a növekedés gyorsításához, de ezek túl lassúak, továbbá most nagyon alacsony a potenciális növekedés, a munkanélküliség pedig nagyon magas, az eurózóna államadóssága még mindig magas, és több országban - Olaszország, Spanyolország - még mindig emelkedik. Emellett még mindig van hitelválság, miközben folytatódik a valutaövezeti országok konszolidációja, az alagút vége pedig még nem látszik. Az EP-választások eredménye is mutatja, hogy az emberek belefáradtak a megszorításokba, aminek eredménye lett a populista pártok előretörése. Európa helyzete emiatt még mindig nehéz - vélekedett.

A feltörekvők jobb helyzetben, de...

A feltörekvő országok gazdasága stabilizálódott, de még mindig nehéz helyzetben vannak, a fő probléma a növekedés lassulása. Emellett az olcsó pénz világa sem tér már vissza, a Fed elkezdte a monetáris könnyítését visszafogását. A nyersanyagárakat - amelyek elkezdtek korrigálni - szintén a kockázatok között említette, miután ezek az országok nettó nyersanyag-importőrök.

Roubini szerint több feltörekvő országnál most az üt vissza, hogy az olcsó pénzre rendezkedtek be, a pénzügyi politika túl laza. A negatívumok között említette, hogy több országban elkezdtek elfordulni a piacgazdaság-orientált reformoktól, és az államkapitalizmus felé indulni. Utóbbi jellemzi Magyaországot is - véli Roubini.

Befektetői szempontból az lesz a kérdés a jövőben, hogy hol teremtik meg a lehetőséget a piacorientált reformok megvalósítására. A befektetők szerinte azt nézik, hol a jobbak a pénzügyi fundamentumok, mely gazdaságok fordulnak el a piacorientált politikától, és milyen irányba mennek. Több feltörekvő gazdaság jó irányba halad Roubini szerint.

Az orosz-ukrán helyzetről szólva megemlítette, hogy bár egy hidegháború kialakulásának alacsony a valószínűsége, de ha Oroszország destabilzálja Ukrajnát, akkor ennek lehetnek negatív hatásai Európában, így a kelet-közép-európai (KKE) régióban is.

A KKE-régió előrébb jár

A KKE-térségről elmondta: több régiós ország jelentős egyensúlytalansággal küzdött, a válság elején magas volt a költségvetési hiány és a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyek finanszírozása gondot okozott. Ehhez adódott hozzá még a devizában való eladósodás, illetve a devizák túlértéketsége. A válság miatt bekövetkező mérlegalkalmazkodás viszont nagyon fájdalmas folyamatot indított el, de a jó hír, hogy Európa más részeihez képest itt a mérlegalkalmazkodás folyamata már előrébb jár, így hamarabb teremtődik meg a hitelezés élénkülésének lehetősége. Emellett az eurózóna gazdaságának javulása is erősíti ezeket az országokat.

Mikor váltsuk le a forintot?
A régió országai esetében jó hírnek nevezte, hogy a többség nem fog egyhamar csatlakozni az euróhoz - erre rossz példaként Görögországot említette, amely túl korán lépett be a valutaövezetbe. Roubini szerint az eurót akkor kell bevezetni, ha az ország mind gazdasági, mind pénzügyi értelemben megfelel a követelményeknek és nem politikai döntésként, például az oroszoktól való menekülés okaként.

Bár a nagybefektetők egy része még mindig ódzkodik a régiótól - korábban például az eurózóna válságának hatása, most pedig az ukrán helyzet miatt -, de az indokok egy része talán indokolatlan, miután a gazdasági és pénzügyi fundamentumok itt sokkal jobbak, mint más feltörekvő piacokon, és mint egy pár évvel ezelőtt voltak, ami a kockázati tőkebefektetés területén is sok lehetőséget jelenthet. Ugyanakkor hozzátette: a magasabb megtérülés reménye és a nagyobb kockázatvállalási kedv hozhat ide befektetőket.

Jobb a magyar gazdaság helyzete

Magyarország Roubini szerint a sérülékeny országok közé tartozik, annak ellenére, hogy összességében stabilizálódott a magyar makrohelyzet, de a devizában denominált adósság szintje magas. Az államadósság még mindig szintén magas, nagy része külföldi kézben, így a bizalom nagyon fontos. Magyarország gyenge pontjai között említette a devizaadósok helyzetében született részleges megoldást és az orosz-ukrán helyzet által jelentett kockázatokat, továbbá azt, hogy a hitelezés még mindig nem állt helyre, illetve a tőkebefektetések szintje is alacsony.

Roubini szerint a befektetők körében a magyar kormány államosítási hajlandóságáról is keringenek pletykák. Annak lehetősége, hogy akár egész szektorokat is visszaállamosíthat a kormány, illetve az az attitüd, amely a külföldi tulajdonú bankokkal szemben látszik, kétségeket ébresztenek a befektetőben az iránt, mennyire is üdvözli a magyar kormány a külföldi tőkét.

Az érintettek szerint túl magas magyar és szlovák bankadókkal kapcsolatban elmondta, a devizahitelezés hatásait is figyelembe kellett volna venni a közteher megállapítása során. Roubini szerint ugyanis bár a bankszektor is követett el hibákat a válság előtt, amennyiben a devizahitelezés túlzott felfuttatását tekintjük, ám ebben a kormányok és a hatóságok is közrejátszottak. A devizahitelezés megszaladása miatt azonban a válság hatásaként több bank alultőkésítetté vált és a finanszírozásuk is nehezebbé vált - ezt kellett volna figyelembe venni. Olyan adókat kell kitalálni, amelyek még lehetővé teszik a profitábilis működésüket, különben a hitelezés nem áll helyre, így a gazdaság sem élénkül.

Mi lesz az ukrán válság hatása?

Az ukrán helyzettel kapcsolatban még kérdés, hogy ez a geopolitikai helyzet stabilizálódik vagy eszkalálódik. A régióra leselkedő kockázatok között említette ezzel kapcsolatban a gáz árának alakulását, vagy néhány európai bank orosz, illetve ukrán kitettségét, ami fertőzésveszélyt jelent a régióra.

Magyarországot az ukrán válság kereskedelmi, pénzügyi csatornán, illetve a pénzintézeteken keresztül is elérheti, de a befektetői bizalom megingása is jelentősebb negatív hatással járhat. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a régióban az eszközárak relatíve ellenállóak voltak az orosz-ukrán válságra, ami szerinte a fiskális kiigazításoknak és az alacsony inflációnak is köszönhető.

Nehéz ügy a potenciális növekedés

Bár a régió kilátásai alapvetően pozitívak, a potenciális növekedés még mindig nehéz kérdés. Magyarországot példaként említve megjegyezte, hogy itt néhány pénzügyi intézmény helyzete még mindig sérülékeny, de az eurózóna gazdaságának javulásával fokozatos a javulást eredményezhet.

A régió hosszabb távú kilátásait illetően a negatívumok között említette, hogy több országban alacsony a munkaerőpiaci részvétel, öregedik a társadalom, néhány országban pedig az üzleti környezet nem túl barátságos. Ugyanakkor kiemelte, nem szabad egy kalap alá venni az összes országot. A legtöbb országban szükségesek a strukturális reformok a gazdaság beindításához,, ezek nélkül nem lesz jobb a potenciális növekedés sem. A hitelezési csatornák helyreállítása szintén fontos lesz ezen a piacokon - mondta Roubini.