BUX
38102

Minden rendben az uniós költségvetéssel

Az Európai Unió 2016-os költségvetési beszámolója megbízható, valós képet ad, és arról számol be, hogy folyamatosan javul az uniós költségvetésből teljesített kifizetések becsült hibaszintje - írja az MTI az Európai Számvevőszékre hivatkozva, amely jóváhagyta a beszámolót.

Szász Péter, 2017. szeptember 28. csütörtök, 15:52

A becsült hibaszint nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértéke, hanem azon pénzösszegekre vonatkozó becslés, amelyeket nem lett volna szabad kifizetni az uniós költségvetésből, mivel felhasználásuk nem a vonatkozó szabályok szerint történt.

A költségvetés bevételi oldalán a számvevők nem tártak fel hibát.

A kiadások minden területén a korábbinál kevesebb hibát tárt fel az uniós számvevőszék. Megállapították, hogy a teljes 2016-os végső hibaszint jelentős mértékben az előző évi alatt maradt.

A számvevőszék jelentése szerint a hibaszint az ellenőrzött uniós kiadások mintegy fele esetében nem érte el még a lényegesnek tartott 2 százalékot sem. A számvevőszék ezért a kifizetésekről adott véleményét az első alkalommal "korlátozott záradékkal" láthatta el, ami azt jelenti, hogy a feltárt problémák nem általános érvényűek. A korábbi években - 1994 óta, amikortól a számvevőszék éves megbízhatósági nyilatkozatokat ad ki - elutasító véleményt fogalmaztak meg, ami kiterjedt problémákra utalt.

Mint elmondták, az uniós kiadások általános hibaszintje tavaly 3,1 százalék volt, a 2015-ös 3,8 százalékkal és a 2014-es 4,4 százalékkal szemben.

Az uniós kiadások mintegy 49 százalékát kitevő úgynevezett jogosultságalapú, vagyis bizonyos feltételekhez kötött kifizetéseknél a hibaszint 2 százalék alatt maradt. Ide tartoznak a mezőgazdasági termelőknek juttatott közvetlen támogatások, a hallgatói és kutatói ösztöndíjak, valamint a személyzeti költségek.

A "Természeti erőforrások: piaci beavatkozások és közvetlen támogatások" becsült hibaaránya 1,7 százalék volt, az "igazgatásé" pedig 0,2 százalék.

A visszatérítéseken alapuló költségtérítéses kifizetéseknél azonban magasabb hibaarány mutatkozott. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió esetében a becsült hibaszint 4,8 százalék, a vidékfejlesztés, a környezetvédelem, az éghajlat-politika és a halászat esetében pedig 4,9 százalék.

Klaus-Heiner Lehne, az Európai Számvevőszék elnöke kijelentette, a beszámoló az uniós pénzügyek jelentős javulását tükrözi. A számvevőszék a továbbiakban jobban elő kívánja segíteni az elszámoltathatóságot és tovább javítani az uniós pénzügyek kezelését, továbbá jobban fog összpontosítani a teljesítményre is, hogy az uniós polgárok pénzének felhasználása optimális legyen - közölte.

A tájékoztatás szerint az uniós kiadások 2016-ban összesen 136,4 milliárd eurót tettek ki, ami polgáronként mintegy 267 eurót jelent. Ez a tagállamok együttes bruttó nemzeti jövedelmének mintegy 1 százalékának felel meg, és az uniós tagállamok összesített államháztartási kiadásainak megközelítőleg 2 százalékát teszi ki. 2016-ban a legtöbb kiadás a természeti erőforrásokkal (57,9 milliárd euró), a kohézióval (35,7 milliárd euró), valamint a növekedéssel és foglalkoztatással (15,2 milliárd euró) volt kapcsolatos.

A számvevők végezetül arra hívták fel a figyelmet, hogy a jövőbeli költségvetésekből teljesítendő kifizetések ("fenálló kötelezettségvállalások") összege 2016-ban minden korábbinál magasabb, 238,8 milliárd euró volt. Véleményük szerint a 2020-ban kezdődő időszakban prioritásként kell kezelni ezen hátralék felszámolását és az újabb hátralékok kialakulásának megelőzését.

Az Európai Számvevőszék az Európai Unió független ellenőrző intézménye. Minden évben ellenőrzik az unió beszámolóját, és véleményt nyilvánítanak arról a két kérdésről, hogy pontos és megbízható-e a beszámoló, és hogy milyen mértékben állnak rendelkezésre bizonyítékok pénzösszegekben való szabálytalan részesülésről, illetve pénzösszegek téves kifizetéséről (szabályszerűség és jogszerűség). Tranzakciókból vett minták tesztelése útján adnak statisztikai alapú becsléseket arról, hogy milyen hibaszint jellemzi a bevételeket és a különböző kiadási területeket. A becsült hibaszintet a 2 százalékos lényegességi küszöbbel vetik össze: a bevételeket vagy kiadásokat ezen érték felett tekintik szabálytalannak.