Mindenkinek jár a fapados bankszámla!

Mindenki nyithat alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát az EU-ban, a számlák díjainak és feltételeinek áttekinthetőnek és más termékekkel összevethetőnek kell lenni - döntött ma az Európai Parlament. Jóváhagyták azokat a szabályokat is, amelyek garantálják, hogy a bajba jutott bankok megmentésének költségeit az adófizetők helyett maguk a bankok állják.
Napi.hu, 2014. április 15. kedd, 14:32

Bárki nyithat alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát, aki legálisan tartózkodik az Unióban, és ehhez még bejelentett lakcímre vagy adott állampolgárságra sincs szükség - az erről szóló jogszabályt kedden fogadta el az Európai Parlament (EP). A bankszámlák díjainak és feltételeinek áttekinthetőnek és más termékekkel összevethetőnek kell lenni azért, hogy az ügyfelek egyszerűen válthassanak egy jobb szolgáltatást nyújtó számlára - írta közleményében az EP magyarországi tájékoztatási irodája.

"A migránsoktól kezdve az internetes felhasználókig minden fogyasztó számára elérhető alapszintű fizetési számlák ösztönzik a gazdaság modernizálását, segítik az Unión belüli szabad mozgást, és segítséget jelentenek társadalmunk legsérülékenyebb tagjainak" - mondta Jürgen Klute, a témával foglalkozó német baloldali képviselő.

Az EP ragaszkodott ahhoz, hogy a könnyű hozzáférés és az ajánlatok versenyzése céljából mindegyik EU-tagállamban legyen elegendő bank, amely az alapszolgáltatást nyújtó bankszámlákat kínálja. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az alapszintű fizetési számlát ne csak internetes bankok kínálják.

Bárki, aki jogszerűen tartózkodik az Európai Unióban, képes lesz alapszolgáltatást nyújtó bankszámlát nyitni még akkor is, ha nincsen állandó lakcíme. A tagállamok azonban az alapvető jogok tiszteletben tartása mellett és a folyamat szükségtelen nehezítése vagy hátráltatása nélkül kérhetnek magyarázatot arra, hogy a leendő banki ügyfél miért pont az adott országban kívánja megnyitni a számlát.

Egyértelmű tájékoztatás, könnyű bankszámla-váltás

Az irányelv alapján megalkotott nemzeti jogszabálynak biztosítania kell, hogy az alapszintű fizetési számlával rendelkező banki ügyfelek az EU területén belül kártyával vagy az interneten egyaránt végezhessenek átutalásokat és vehessenek ki pénzt a számláról. Az ügyfelek ingyenesen, vagy alacsony díj ellenében végezhetik a tranzakciókat. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy hitelforrásként nem, vagy csak korlátozott mértékben használható az alapszolgáltatást nyújtó számla.

A legjobb ajánlatot kereső ügyfeleknek az egész Unió területén elfogadható díj ellenében kell lehetővé tenni a bankszámlák közti váltást. Ha egy országon belül, pénznem váltás nélkül történik a számlacsere, akkor a számlatulajdonos kérésére és felhatalmazásával a fogadó banknak kell intéznie a váltást.

Az új számlavezetőnek a fogyasztó meghatalmazása birtokában be kell azonosítania az összes beérkező átutalást, rendszeres átutalási megbízást és rendszeres beszedést, majd két munkanapon belül fel kell kérnie a régi számlavezető pénzforgalmi szolgáltatót ezek átadására.

A bankokat terheli a költség

A bankoknak haladéktalanul meg kell téríteniük minden olyan veszteséget, amely közvetlenül a számlaváltásból fakad.

Az új szabályok életbe lépéséhez azokat a tagállamoknak hivatalosan jóvá kell hagyni, majd két év alatt át kell ültetni a nemzeti jogrendjükbe.

A bankmentés terhe ezentúl nem az adófizetők vállára nehezedik

Az EP jóváhagyta azt a három szabályt is, amely garantálja, hogy a bajba jutott bankok megmentésének költségeit az adófizetők helyett inkább maguk a bankok állják. Két jogszabály a csődközeli helyzetbe jutott bankok átalakításáról és szanálásáról szól, a harmadik pedig garantálja, hogy bankpánik esetén a bankok, és nem az adófizetők garantálják a 100 ezer euró alatti bankbetétek biztonságát. A jogszabályok kiegészítik a már elfogadott egységes bankfelügyeleti rendszert, és nagy lépést jelentenek a bankunió felé.

A gazdasági válság idején a bankok veszteségeit az adófizetőknek kellett kifizetni, a bankok értéke pedig gyakorlatilag érintetlen maradt. A bajba jutott bankokról szóló két állásfoglalásban szereplő "bail-inˮ, azaz a hitelezői feltőkésítés ezzel szemben azt jelenti, hogy a banktulajdonosok (a részvényesek) és a bank hitelezői (elsősorban kötvénytulajdonosok) állják elsőként a bank veszteségeit. Csak ezt követően kerülhet sor külső veszteségfinanszírozásra.

A bankszanálással kapcsolatos két jogszabály arra kötelezi a bankokat, hogy a hitelezői feltőkésítés után a további veszteségek finanszírozására töltsenek fel tartalékalapokat. A bankunióban lépő országok (az összes eurózóna-tag és a belépni kívánó tagállamok) közösen használják a bankok által fokozatosan, nyolc év alatt létrehozott 55 milliárd eurós szanálási alapot. A bankunión kívül maradóknak tíz éven belül fel kell állítaniuk a saját, bankok finanszírozta saját alapjaikat a garantált betétek értékének egy százalékával megegyező tőkével.

A képviselők régóta amellett érveltek, hogy a bankmentésről szóló döntéseket szigorúan szakmai alapon kell meghozni. Ugyanakkor egyes tagállamok inkább a pénzügyminiszterek döntésétől tették volna függővé, hogy hogyan járjon el az EU az egységes bankszanálási mechanizmus alá eső egyes esetekben. A végül létrejött megállapodás korlátozza a szakminiszterek befolyását és így a politikai nyomásgyakorlást, és méltányosabb, gyorsabb és olcsóbb eljárás révén oldja meg a bankok problémáit.

Nagyobb védelem a betéteseknek

A betétgarancia-rendszer átalakításával a tagállamoknak kötelező lesz felállítaniuk a saját, bankok által finanszírozott rendszerüket a 100 ezer eurónál nem nagyobb értékű bankbetétek garantált kifizetésére abban az esetben, ha egy bajba jutott bank maga már nem tudja ezt megtenni. Így nem az adófizetőknek kell a betétekért vállalt garancia költségeit álllni.

A képviselők azt is elérték, hogy a betétesek gyorsabban hozzájuthassanak a pénzükhöz. A betétgarancia által fedezett bankbetéteken lévő összegeket tulajdonosuk hét munkanapon belül megkapja, öt napon belül pedig a mindennapos létfenntartáshoz szükséges pénzt is kap (a pontos összeget tagállamonként határozzák majd meg). A képviselők a betétgaranciáról szóló jogszabályba "ideiglenesen magas számlaegyenleggelˮ kapcsolatos kitételt is elhelyeztek: ha a számlaegyenleg átmenetileg 100 ezer eurónál magasabb például egy házeladás miatt, akkor a határ feletti összeg egésze vagy egy része legalább három hónapig szintén védelmet élvez.

HOZZÁSZÓLÁSOK