Ausztria lehet az első olyan uniós tagállam, amelyik az EU új bankszanálási irányelve (Bank Recovery and Resolution Directive - BRRD) alapján számol fel egy bankot, a Heta Asset Resolution AG-t. Egy tavalyi törvénymódosítás nyomán leírhatják a pénzintézet csődbe ment elődje, a Hypo Alpe-Adria-Bank International AG alárendelt kölcsöntőkéjét. A bécsi kormány azonban úgy akarja lebonyolítani a felszámolást, hogy nem fizeti ki a Karintia tartományra háruló költségeket.

Karintia a Heta bizonyos kötvényeire visszafizetési kötelezettséget vállalt, ám erre nincs saját forrása, így az államtól akar pénzt szerezni a törlesztésre, hiszen végül is a tartomány része az osztrák államszervezetnek. A dolog vége az lehet, hogy e kötvények tulajdonosai elbukják a pénzüket. Az ügy több milliárd eurónyi értékpapírt érint, amelyeket vásárlásukkor kockázatmentesnek hittek a befektetők - derül ki a Bloomberg cikkéből.

Ezeréves etika

Az osztrákok magatartása komoly kérdéseket vet fel, ugyanis az ezeréves banki etika és a modern banki szabályozások ütköznek benne. A dolog vége a Bloomberg szerint az lehet, hogy a befektetők a korábbinál sokkal óvatosabbakká válnak, alaposan utána fognak járni, mennyire tartották be az egyes államok korábbi ígéreteiket. Ez különösen érdekes az olyan kötvénykibocsátások esetén, amelyek nem jelennek meg a hivatalos nyilvántartásokban.

"Az emberek túlságosan megbíztak az állami intézményekben" - mondta Otto Dichtl, a Stifel Nicolaus Europe pénzügyi szolgáltató cég elemzője, aki szerint Ausztria jogilag ismeretlen vizekre evezne, ha ebben az ügyben elengedné Karintia kezét. A jelenlegi kötvényárak alapján a Heta tartományi garanciával vásárolt papírjai több mint 40 százalékkal érhetnek kevesebbet eredeti áruknál. Összesen a 10,2 milliárd eurónyi hitelről van szó. Amennyiben a garancia életbe lépne, az 556 ezer fős dél-ausztriai tartomány - amelynek éves bevétele kevesebb mint 2,4 milliárd euró - csődbe mehet.

Nagyvonalú kötelezettségvállalás

Korábban a legtöbb európai állam nem publikálta az adóssággaranciákra vonatkozó adatait. Az EU 2011-ben elfogadott úgynevezett hatos csomagja - amely az átláthatóságot hivatott javítani - lehetővé tette, hogy 2013-tól nyilvánosságra kerüljenek a számok. Az első ízben a múlt hónapban publikált adatok 1,28 ezer milliárd eurónyi kormányzati garanciát tártak fel.

Ezekből kiderül, hogy Ausztriában a legnagyobb az ilyen garanciavállalások aránya: a 113 milliárd eurónyi kötelezettség eléri a GDP 35 százalékát. A sorban a második Írország a GDP 32, majd Németország a GDP 18 százalékának megfelelő kötelezettségvállalással. Összegszerűen a német garanciavállalás a legnagyobb a maga 512 milliárd eurójával, ezt Spanyolország követi 193 milliárd euróval, majd Franciaország jön 117 milliárd euróval.

Borulhat minden

Az uniós direktíva azt is kimondja, hogy a befektetőknek kell elszenvedniük a veszteségeket, mielőtt adófizetői pénzeket használnának fel egy bank megmentésére. A Hetával kapcsolatos kifizetéseket mindaddig felfüggesztették, amíg az osztrák hatóságok nem döntenek a veszteség mértékéről, így egyelőre nem tudható, hogyan oszlanak meg a szanálás terhei.

Eközben a tartomány és az osztrák állam egymásra hárítja a felelősséget. Bécs szerint a követelések kielégítése a tartomány problémája, míg az utóbbi kijelentette, hogy nem képes fizetni állami segítség nélkül. Karintia a múlt héten kölcsönt kért az osztrák kincstártól, mondván: a függőben lévő ügy miatt egyre nehezebben jut forráshoz a pénzpiacokról. A kormány viszont továbbra is csak a Heta egymilliárd eurós alárendelt kölcsöntőkéjének visszafizetését garantálja, mert ez állami kötelezettségvállalás.

Az államkötvény sem kockázatmentes többé

Az állami garanciával ellátott adósság még mindig biztonságos befektetésnek számít, legalábbis addig, amíg az élet ennek az ellenkezőjét nem bizonyítja. Márpedig az osztrák eset épp azt mutatja, hogy az állami intézmények szava adott esetben fabatkát sem ér.

Martin Blessing, a német Commerzbank vezérigazgatója szerint az osztrák eset újabb bizonyítéka annak, hogy az államkötvények sem kockázatmentesek. A szakember a London School of Economicson tartott előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányok megváltoztathatják a szabályokat. A Heta esete azt mutatja, hogy az állami intézmények garanciáinak megbízhatósága nagyban függ az adott állam jogrendszerétől és a gazdasági fenntarthatóságtól - vélekedett Carola Schuler, a Moody's elemzője.

Csak idő kérdése a dominóeffektus?

A Bloombergnek nyilatkozó jogászok attól tartanak, hogy ha Ausztria nem áll tartománya kötelezettségvállalása mögé, azzal precedenst teremt, amelyet más euróövezeti országok, például Görögország és Spanyolország is követhet.

A Moody's elemzője felhívja a figyelmet arra, hogy eltérő koncepciókon alapuló, nagyon régi (állami banki garanciák) és nagyon új szabályozások (mint az új uniós direktíva) ütköznek ebben az esetben, ami jó ideig tartó jogi bizonytalansághoz vezethet. Ironikus, hogy az a szabályozás, amelyik a pénzügyi stabilitás erősítésére hivatott, bizonytalanságot teremt, ugyanis csak idő kérdése, hogy a befektetők elkezdjék megkérdőjelezni más állami garanciák megbízhatóságát is, hogy elkezdjék vizsgálni ezek valós veszélyeit is. Ha ennek alapján kockázatosabbnak ítélik a papírokat, akkor magasabb hozamot fognak kérni értük, amit az adófizetőknek kell megfizetniük.