A hét végén jelentették a hírügynökségek, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonon egyeztetett Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Tomislav Nikolic szerb államfővel a három ország energetikai együttműködésének folytatásáról a Déli Áramlat kiesése után. Ennél több nem derült ki a beszélgetésről, ám a Moscow Times orosz, illetve a bne kelet-közép-európai régiós hírportálon megjelent elemzések alapján erősen kétséges, hogy lehet-e alternatívája az Ukrajnát délről, a Fekete-tenger alatt megkerülő orosz gázvezetéknek.

Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója meglehetősen határozott hangú nyilatkozatban szögezte le a hét végén, hogy ha elkészül az Déli Áramlatot helyettesítő vezeték, amely Törökországon át szállít majd gáz Európa felé, akkor megszűnik Ukrajna tranzitszerepe Oroszország és az EU között. A Moscow Times szerint azonban a török projekt sok sebből vérzik.

Ki, miből, hogyan?

Sem Putyin, sem Miller nem részletezte egyelőre, hogy pontosan milyen útvonalon fog haladni az új vezeték, leszámítva azt, hogy a Fekete-tenger alatt köti össze Oroszországot és Törökországot. Nem szóltak arról sem, hogy török részről ki lenne hajlandó befektetni a projektbe, valamint arról ki építené ki vagy hosszabbítaná meg a meglévő vezetékhálózatot Törökországból Görögországba. Miller annyit jegyzett meg, hogy a Déli Áramlat infrastruktúrájának egy része elkészült - négymilliárd eurót költöttek erre -, amit fel lehet használni a török kapcsolat kiépítéséhez.

És ezzel még nincs vége a kérdések hosszú sorának. Mivel a Gazpromnak Kína felé is ki kell építenie egy csőkígyót, aligha engedheti meg magának, hogy még egy projektet finanszírozzon - mondja Mihail Korcsemkin, az amerikai East European Gas Analysis energiaipari tanácsadó cég vezetője. Ha el is készül a Törökországot átszelő vezeték, kérdés, kinek a tulajdonában lesz, ki fogja üzemeltetni, és milyen feltételekkel - teszi hozzá Mihail Krutikin, az oroszországi RusEnergy tanácsadó cég elemző-partnere.

Gázfőútvonal-hálózat

A Gazprom és az ukrán állami gázmonopólium, a Naftogaz megállapodása szerint az ukrajnai csővezetékekben lévő tranzitgáz az orosz cég tulajdonában marad. Törökország azonban valószínűleg meg akarja majd vásárolni a gázt a határainál, hogy megversenyeztethesse az Oroszországból Azerbajdzsánból és Irakból érkező energiahordozó szállítóit - emlékeztet a bne hírportál. Ankara így szoríthatja lejjebb az energiahordozó árát, illetve így kereshet többet a tranziton.

Törökország ugyanis számos vasat tart a tűzben. Biztosan megépül a TANAP gázvezeték, amelyen át azeri gáz juthat el török tranzittal Olaszországba. Ennek évi 31 milliárd köbméter lesz a kapacitása. Ebből 16 milliárd köbméter származhat az azeri Shah Deniz mezőről, hogy a többi honnan jöhetne, az egyelőre kérdéses. A projetkben érdekelt BP szóvivője szerint azonban a vezeték megépítése akkor is kifizetődő, ha csak a kapacitása felét fogják kihasználni.

Homályosabb az Irak északi részén lévő kurd területeken bányászott gáz elszállításának lehetősége Törökországon át Európa felé. A kurdok állítják, hogy a meglévő infrastruktúra felhasználásával 2017-re meg lehet teremteni ennek a feltételeit.

Burkolt fenyegetés

A nagy lehetőségek ugyanakkor meg is nehezítik a török vezetés helyzetét. A kormány pénzügyileg elkötelezte magát TANAP megépítése, politikailag pedig a kurd gáz elszállítása mellett. Eközben az új orosz vezeték ötlete - a bne értesülése szerint - teljesen váratlanul érte a török vezetést. Ha mindhármat támogatják, azzal azt kockáztatják, hogy túlkínálat alakul ki gázból az ország nyugati határán, különösen akkor, ha az európai kereslet nem nő számottevően a mostanihoz képest.

Ha valamelyiknek hátat fordítanak, akkor szembe kerülnek a kiütött projekt támogatóival. A Gazprom-vezér Miller hét végi nyilatkozatában - amikor arról beszélt, hogy Ukrajnát teljesen ki akarják iktatni a tranzitból - burkoltan már meg is fenyegette a törököket. Az ország északnyugati részén összpontosuló török ipar ugyanis kizárólag orosz gázt használ, amely Ukrajnán, Románián és Bulgárián át jut el Törökországba.

A Déli Áramlat alternatívájaként bejelentett orosz-török vezetéken érkező gázból évi 14 milliárd köbméternyi ezt a tranzitot váltaná ki, további 50 milliárd köbméternyi pedig - elvileg - eljuthatna Európába. Miller mondandóját tehát úgy is fel lehet fogni, hogy nem szándékoznak a korábbi északi útvonalon gázt szállítani Törökországba.

Bozótharc

Nyitott kérdés azonban, hogy meddig mehet el Moszkva ezen az úton, azaz meddig próbálhatja szorongatni Ankarát az új vezeték tervével. Ha túlzásokba esik, azzal megronthatja a viszonyát egy szövetségesével és a törökök egy ponton úgy láthatják, hogy kiválthatják az orosz gázt a rendelkezésükre álló alternatívákkal.

És ha Moszkvának sikerül is a törököket megnyerni, akkor még mindig ott a kérdés, bejuthat-e az új útvonalon az orosz gáz Európába. A Gazprom azt az illúziót kergeti, hogy Törökországot használva tranzitközpontnak átverheti az Európai Uniót. Töröknek álcázva az orosz gázt simán eljuttathatja azt Délkelet-Európába - idézte a Moscow Times Szergej Pikint a moszkvai Energy Development Fund igazgatóját.

Görögország azonban - ahol az energiahordozó átlépné a határt - ugyanúgy tagja az EU-nak, ezért ugyanazok a kötelezettségek vonatkoznak rá, mint Bulgáriára, amely Brüsszel nyomására leállította az Déli Áramat ottani szakaszának építését. (Az EU elfogadhatatlannak tartja, hogy egy kézben legyen a vezeték és az azon továbbított gáz.)

Drága fecni

Végső soron nem világos, milyenek az orosz projekt kilátásai. Miller és Putyin ugyan úgy beszél az új gázvezetékről, mintha annak megépítése le lenne vajazva. A török kormány képviselői azonban sokkal óvatosabban nyilatkoznak. Taner Yildiz energiaügyi miniszter például azt mondta, hogy az orosz és a török szakértők dolgoznak az új vezetékről szóló megállapodás részletein. Ugyanakkor túl korai lenne végső nyilatkozatokat tenni az üggyel kapcsolatban - tette hozzá a Wall Street Journal tudósítása szerint.

A törökök felhívják a figyelmet arra, hogy csupán egy szándéknyilatkozatot írtak alá a felek, ami semmire sem kötelezi őket - idézi a Moscow Times Krutikint, a RusEnergy szakértőjét. És Oroszországnak már ezért a "papírérfeciért" is árengedményt kellett adnia - utal arra, hogy Putyin bejelentése szerint a jövő év elejétől hat százalékkal olcsóbban adják az orosz gázt a török vevőknek.