A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több "közös akciót tervezhetnek" a közös biztonság- és védelempolitika területén.

A belbiztonság területén, amelyen "nem csak a terrorizmus elleni harcról" van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra - tette hozzá Angela Merkel.

A migráció ügyében különösképpen a "humanitárius felelősségvállalás", az afrikai országokkal kialakítandó "migrációs partnerség" és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az "illegalitás elleni küzdelem" kérdéséről szükséges tárgyalni.

A kancellár a visegrádi országok kormányfőivel közösen tartott tájékoztatón kiemelte: a varsói találkozó célja a közösségben maradó tagállamok vezetőinek részvételével a Brexit utáni EU jövőjéről szeptemberben tartandó pozsonyi tanácskozás "gondos előkészítése", ami igen fontos.

Mit is jelent Európa?

Megjegyezte: nagyon jó kezdeményezésnek tartja, hogy nem Brüsszelben, hanem Pozsonyban rendezik az EU jövőjével foglalkozó tanácskozást, mert annak révén, hogy az Európai Tanács - az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó testület - szinte kizárólag Brüsszelben ülésezik, "néha egy kicsit hiányzik a közelség az élethez és ahhoz az érzéshez, hogy mit is jelent Európa".

A kancellár a Phoenix német országos köztelevízióban közvetített tájékoztatón hozzáfűzte: a második nagy téma a gazdasági fejlődés, prosperitás, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha "a jólét ígéretét jelenti".

Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, "egészen elől akar lenni" a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán "meghosszabbított munkapad" a világ más, fejlettebb régiói számára.

Sok a tennivaló

Ebben az ügyben "sok tennivalónk van", hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült - mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás. Végig kell gondolni, hogy mely területeken kell fokozni az erőfeszítéseket és miként kell kiépíteni a digitális belső piacot. További fontos terület a fiatalkori munkanélküliség elleni küzdelem - mondta Angela Merkel.

Hangsúlyozta, hogy a pozsonyi csúcstalálkozó nem döntések meghozatalára szolgál, hanem egy munkafolyamat kezdete lehet, amely 2017 első fél évében, a máltai soros elnökség idején érhet véget. A folyamatot az EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget (EGK) megalakító római szerződés aláírásának 60. évfordulóján - 2017. március 25-én - zárhatják le hivatalosan - jelezte a német kancellár.

Fontos meghallgatni egymást

Angela Merkel a V4 csoport vezetőivel kezdett tárgyalás előtt kétoldalú megbeszélést folytatott Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel. Varsói látogatása a szeptemberi pozsonyi találkozó előkészítését szolgáló egyeztetéssorozat része, amelynek keretében a héten korábban több uniós tagállam vezetőjével tárgyalt, és még pénteken megbeszélést tart a holland, a dán, a finn, a svéd, szombaton pedig a bolgár, a horvát, az osztrák és a szlovén kormány vezetőjével.

Ezzel kapcsolatban a kancellár a varsói tájékoztatón kiemelte: fontos "egymást meghallgatni a legkülönbözőbb formátumokban", mert a Brexit "súlyos érvágás" az európai integráció folyamatában, amely gondosan előkészített, megfontolt reakciót kíván.