BUX
38657

Moszkva megsegíti stratégiai vállalatait

Az orosz kormány összeállította azoknak a stratégiai fontosságú vállalatoknak a listáját, amelyek jogosultak a válság elhárítása érdekében állami támogatásra.

Napi.hu, 2015. február 12. csütörtök, 13:29

A moszkvai gazdasági minisztérium bejelentette, hogy összeállították azoknak a stratégiai jelentőségűnek minősített vállalatoknak a listáját, amelyek a kormány válságellenes programjának keretében jogosultak állami támogatásra. A 199 vállalat adja az orosz nemzeti jövedelem 70 százalékát és az oroszok több mint ötödének biztosít munkahelyet.

A lista igencsak hosszú, de figyelemre méltó. Több légitársaság és repülőtér mellett szerepel rajta az energetikai óriások sora, mint a Gazprom, a Lukoil, a Rosznyefty, a Novatek és a Transznyefty; kiskereskedelmi láncok, mint a Lenta és az Auchan; az Acron műtrágyagyár; az Alrosa és a Norilsk Nickel bányavállalat; a Vimpelcom és a Megafon mobilcég; az acélgyártó Szeversztal és az Evraz, de még a Roszatom is.

A listán szereplő cégek elsőbbséget élveznek másokkal szemben az állami támogatások kiosztásánál. A Reuters által ismertetett listán nem szerepelnek a bankok, amelyeket valószínűleg egy külön keretből fognak feltőkésíteni. Az ország második legnagyobb bankja, a VTB nehéz évre számít, miután a tavalyi harmadik negyedévben 98 százalékot zuhant a nyeresége a gazdaság lassulása, a rossz hitelek miatt kényszerűen növelt tartalékok és ukrajnai (a harmadik negyedévben 14,4 milliárd rubeles) veszteségei miatt.

Profitja az egy évvel korábbi 18,4 milliárd után a várt 3 milliárd helyett csak 0,4 milliárd rubel (8,58 millió dollár) volt, és idén sem számítanak lényegesen jobb eredményre. Az állami bank, amely az orosz gazdaság egyik legnagyobb hitelezője, szerepel mind az amerikai, mind az uniós szankciós listán, így nem tud nyugati hitelekhez jutni. A nyugati szankciók ugyanakkor paradox módon segítették is a bankot, mert a hazai vállalatóriások, amelyek nem jutnak nyugati hitelhez, azt a VTB-nél vették fel. Ez viszont a pénzintézetet merítette ki. Bár a pénzügyminisztérium 214 milliárd rubel értékben vásárolt be tavaly szeptemberben részvényeiből, a hírek szerint a VTB további 250 milliárdos állami támogatást kért.

A figyelem most elsősorban a Nemzeti Vagyonalapra irányul, az egyikre a kettő közül, amely a "malacpersely" szerepét hivatott betölteni - ebbe fizették be az olaj- és gázexport extra profitját a cégek, és eredetileg az állami nyugdíjkifizetéseket volt hivatott biztosítani hosszú távon. Ennek ellenére a jelenleg 74 milliárd dollárt tartalmazó alapot az előző válság idején, 2009-ben is felhasználták a bajba került bankok és vállalatok megmentésére, és az utóbbi hónapokban ebből kártalanították a nyugati szankciókat leginkább megszenvedő cégeket.

Moszkva a múlt héten jelentette be 35 milliárd dolláros válságelhárító tervét, de nem világos, miből fogja ezt finanszírozni, ráadásul az összeg lényegesen kisebb a nagyvállalatok már bejelentett támogatási igényeinél. (Egyedül a Rosznyefty 18,9 milliárd dollárt igényelt.) Emellett az alap összegének közel felét már el is ígérték, és még a tavalyi törvénymódosítás is csak 60 százalékának felhasználását engedélyezi hazai befektetésekre. Eddig a VEB bank 9,1 milliárd dollárt, a VTB, a Gazprombank és a Rosszelkhozbank együtt 5,5 milliárdot kapott. A Roszatom tavaly az alapból kapott 290 milliárd rubelt, amelyből 150 milliárdot egy finnországi atomerőmű építésére fordítanak - ez összesen 4,2 milliárd dollárt vitt el. De költöttek az alapból az Internet-hálózat fejlesztésére és infrastrukturális beruházásokra is, s a legújabb tervek szerint még 250 milliárd rubelt juttatnak a VTB-nek és a Gazprombanknak.