Az öntörvényű Nurszultan Nazarbajev kazah államfő, Vlagyimir Putyin orosz elnök legfontosabb és leggazdagabb szövetségese az Eurázsiai Gazdasági Unióban nem először, és valószínűleg nem utoljára állt elő egy olyan tervvel, amely sérti Moszkva gazdasági érdekeit.

A hét végén egy asztanai konferencián azt javasolta, hogy létesítsenek egy Ázsiából Európába Kazahsztánon átvezető korridort, egy új, nagy sebességű szállítási útvonalat. Ez sokkal rövidebb összeköttetést jelentene a két földrész között az óceáninál. Amiről nem beszélt, hogy ez egybeesne Kína szándékával, amely már évek óta lobbizik a kazah vezetésnél nagy terve, a középkori Selyem Út feltámasztásáért, amely Közép-Ázsián át kötné össze Kínát Európával - írta a The Moscow Times.

Ez azonban keresztülhúzná Moszkva tervét, amely a két földrész kapcsolatát a transzszibériai expressz és a Bajkál-Amur fővonal (BAM) segítségével hozná létre, az utóbbi modernizálása után. Putyin már 2013-ban megfogalmazta ezt a tervet, hangsúlyozva, hogy ez óriási lendületet adva Szibéria és az orosz Távol-Kelet gazdasági fejlődésének. Ez a több országnyi, jórészt lakatlan és infrastruktúra nélküli, viszont ásványkincsekben rendkívül gazdag terület Moszkva fejlesztési terveiben kiemelt fontossággal szerepel. Peking azonban most versenybe szállt Asztana kegyeiért - márciusban közel 24 milliárd dollár értékben írt alá megállapodásokat Kazahsztánnal.