Peszkov arra reagált, hogy a The New York Times című lap pénteken nyilvánosságra hozta annak a 33 orosz cégnek, valamint azoknak az orosz állami szerveknek a listáját, amelyek az amerikai külügyminisztérium útmutatásai szerint a Donald Trump által augusztus elején aláírt, jövő január 29-én hatályba lépő, Oroszországra, Iránra és Észak-Koreára vonatkozó szankciós törvény hatálya alá eshetnek.

A felsorolásban szerepel egyebek között a Kalasnyikov, az Izsmas, a Tupoljev, a MiG, a Szuhoj, a Vertoljoti Rosszii, az Almaz-Antej, a Roszoboronekszport, a Rosztyeh és az Uralvagonzavod. A lajstrom magában foglalja az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB), a Külföldi Hírszerző Szolgálatot (SZVR), az orosz vezérkar hírszerzési főosztályát (a volt GRU-t) is - írta az MTI.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes pénteken az Interfax hírügynökségnek azt mondta: "nem időszerű" ellenlépéseket mérlegelni az új amerikai szankciós listával kapcsolatban, hiszen az általa felsoroltak jó részét már ma is sújtják az Egyesült Államok által bevezetett büntetőintézkedések.

A diplomata ugyanakkor mégsem zárta ki az ellenintézkedések lehetőségét, mert a januárban hatályba lépő szankciós törvény értelmében az Egyesült Államok lehetőséget kap arra, hogy a "területen kívüli" és "illegitim" amerikai szankciókat harmadik országok olyan természetes és jogi személyei ellen alkalmazza, akik a jogszabály rugalmas megfogalmazása értelmében "jelentős tranzakciókat" bonyolítanak le a felsorolt orosz cégekkel.

Bővült az orosz embargós lista

Az élősertést, a belsőségeket és néhány más haszonállati eredetű terméket is felvett Oroszország a nyugati, köztük az uniós államok ellen bevezetett élelmiszerembargó-listájára - közölte az orosz kormány.

Az embargó ezentúl az élősertés mellett (a fajtiszta tenyészállatok kivételével) kiterjed a szarvasmarha-, sertés-, birka-, kecske- és más állati belsőségre, a sertészsírra, a zsírsztearinra és a zsírolajra is.

Ez nem más, mint egy arra irányuló kísérlet, hogy más országok üzleti életét az amerikai érdekek túszául ejtsék, s hogy a politikai és gazdasági elrettentés politikáját gyakorolják - fogalmazott Rjabkov. A miniszterhelyettes szerint Moszkva ettől függetlenül a kétoldalú kapcsolatok normalizálására törekszik Washingtonnal. Szergej Lavrov, az orosz diplomáciai tárca vezetője pénteken fogadta a Moszkvába a hónap elején megérkezett új amerikai nagykövetet, Jon Huntsmant.

Vlagyimir Gutyejev, az orosz parlament alsóháza hadiipari bizottságának elnöke a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az új amerikai szankciókban "a tisztességtelen verseny" szándéka nyilvánul meg, és azok részét képezik az orosz gazdasági és műszaki fejlődés feltartóztatásának. Mint mondta, a büntetőintézkedéseket az egyenlő feltételek mellett egyre kevésbé konkurenciaképes amerikai hadiipari szektor lobbizásának eredményeként fogadták el Washingtonban.

Gutyejev úgy vélekedett, hogy az új szankciók hatása a védelem területén aktív vállalatokra nézve csekély lesz az elmúlt évek "importhelyettesítő" intézkedéseinek köszönhetően. A Sberbank CIB pénteken közzétett elemzése szerint a gazdasági büntetőintézkedések negatívan befolyásolják majd az orosz autó- és repülőgépipart.

Roman Romanyenko volt űrhajós, orosz képviselő a lehetséges orosz ellenlépésekkel kapcsolatban rámutatott, hogy Moszkva korlátozhatja az amerikaiakkal a világűrben folytatott együttműködést, ami érzékenyen érintheti Washingtont. (Az űrhajózásra és űrkutatásra az amerikai szankciók tudatosan nem térnek ki.)

Címlapkép forrása: Pixabay