BUX
39359

Nagy a baj Romániában

Romániában az idei első félévben a vártnál jóval kevesebb bevétel folyt be az államkasszába, ami azt sejteti, hogy túllépik az éves hiánycélt. A jelenség szinte megfejthetetlen: nő a fogyasztás, miközben csökken az áfabevétel.

Barabás Júlia, 2017. július 16. vasárnap, 12:25

Egyre nyilvánvalóbb, hogy tarthatatlanok a költségvetés célkitűzései: az első félévben a vártnál négymilliárd lejjel (270 milliárd forint, két vizes vébé ára) kevesebb folyt be az államkasszába - írta a Maszol. Ahhoz, hogy összejöjjön a közalkalmazotti béremelés és a nyugdíjemelés pénzügyi fedezete, a központi költségvetés adóbevételeinek 16 százalékkal kellene meghaladniuk a tavalyit.

Ehhez képest az első félévben az adóhatóság csupán 4,1 százalékkal több pénz gyűjtött be, mint 2016-ban. Nem csoda, hogy Mihai Tudose kormányfő a múlt héten magához rendelte Bogdan Stant, az adóhivatal vezetőjét, akinek arról kellett számot adnia, miért maradnak el a bevételek a tervezettektől.

Hol az áfa?

A helyzet az áfa- és a jövedékiadó-behajtásnál a legnyugtalanítóbb, hiszen az év első hónapjában ezekből 4,5, illetve 5 százalékkal, összesen 2,7 milliárd lejjel kevesebb folyt be a központi költségvetésbe, mint 2016 azonos időszakában. A miniszterelnök szerint ez abnormális, hiszen a fogyasztás látványosan nő.

A bevételek csökkenése részben az áfa 20 százalékról 19 százalékra való mérséklésének tudható be. Ezért változatlan lakossági fogyasztás esetén 3-5 százalékkal kevesebb pénz folyna be - magyarázta a Maszolnak Juhász Jácint közgazdász professzor. A fogyasztás 7,9 százalékos növekedésének kompenzálnia kellene az áfamérséklést, ha ez mégsem történt meg, akkor az ok a pénzügyi fegyelem gyengülése lehet - véli a szakember.

Bukik a  hiánycél

A cégek likviditási sorrendjében az áfafizetés nem számít prioritásnak, általában a beszállítók kifizetését fontosabbnak tartják. Mivel az adóhatóság mindössze havi egyszázalékos késedelmi kamatot számol fel, sok vállalkozás jelentős késéssel tesz eleget az állammal szembeni fizetési kötelezettségének, hogy így előzze meg az esetleges likviditási problémákat.

Nem feltétlenül tragédia, ha a bevételek elmaradnának a várttól, a következmény mindössze annyi lehet, hogy nem lehet tartani a tervezett GDP arányos háromszázalékos költségvetési hiányt. Ez nem is volna nagy meglepetés, független szakértők és az Európai Bizottság ugyanis kezdettől fogva irreálisnak nevezték ezt a hiánycélt, s úgy ítélték meg, hogy a hiány a GDP 3,6 százaléka lesz.