Az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a kapcsolt energiatermelők részesedése Európa villamosenergia-előállításban - áll az Európai Kapcsolt Energia Szövetség (COGEN Europe) jelentésében. Ezt a forgatókönyvet valószínűsíti az Európai Bizottság 2050-ig szóló Energia Útitervének legfontosabb célkitűzése, mely szerint a gazdaság széndioxid-mentesítéséhez az energiahatékonyság erőteljes fokozásán keresztül vezet az út. A kapcsolt termelők európai szakmai szervezete által készített jelentés az Európai Unió stratégiai dokumentumait alapul véve vázolja azokat a lehetséges trendeket, amelyek révén a kapcsolt energiatermelés Európa energetikai rendszerének egyik legfontosabb elemévé válhat.

A jelenleg legvalószínűbbnek tartott - erőteljes hatékonyságnövelésre épülő - fejlődési utat tekintve 2050-re a villamosenergia-rendszer mostani alapjait jelentő, folyamatosan termelő egységek - amelyek napjainkban a kapacitások mintegy 79 százalékát adják - aránya jelentősen csökkenni fog 2050-re. Négy évtized múltán az előrejelzések szerint 50 százaléknál is valamivel kevesebb lesz majd ezen, javarészt nukleáris és szénalapú erőművek részesedése. A kapacitások másik felét olyan változékonyan termelő megújuló energiaforrásokra alapozzák majd, mint a nap- és a szélenergia.

Elvesztegetett energiák

A gázüzemű berendezések jelenlegi átlagos hatásfoka Európai szinten mintegy 10 százalékos primerenergia-megtakarítást biztosít, ugyanakkor a legújabb technológiák alkalmazása már most képes ennél jóval nagyobb energia-megtakarítást is biztosítani, ahhoz képest, mintha az áramot és a hőt külön termelnék, mindez pedig jelentős kibocsátás-csökkentéssel is jár. A csak villamos energiát termelő erőművek a tüzelőanyag csaknem felét hasznosítatlan hőenergia formájában vesztegetik el.

Ezek mellett viszont jelentős szerep jut majd kapcsolt erőműveknek az egészen kicsi gázmotoroktól kezdve a több megawattos berendezésekig. A technológia sajátos jellemzői alapján nem csak a folyamatos áramtermelésben, de a rendszerszintű szolgáltatások terén - például a megújuló energiaforrások szabályozásában - is jelentős szerepe lesz a gazdaságosan üzemeltethető és gyorsan indítható egységeknek. Ezt a trendet egyébként idehaza is felismerték, nem véletlenül szánnak kiemelt szerepet a hazai energiarendszer fejlesztésében a decentralizált, hőtermelésre is képes áramtermelőknek - hangsúlyozza Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.

Habár az épületenergetikai fejlesztések és az új építésügyi szabványok elterjedése csökkenteni fogja az épületek hőigényét, a hagyományos kazánalapú megoldásoknál kényelmesebb és sokoldalúbb - fűtést és hűtést egy rendszerben kezelni képes - trigenerációs megoldások (villamosenergia-termelés és fűtés/hűtés egy egységben történő biztosítása) elterjedése várható. Ez elsősorban a társasházak, lakóparkok, kórházak, szállodák vagy éppen bevásárló központok számára jelenthet elsőrendű megoldást, akár a várhatóan egyre népszerűbbé váló hőszivattyús rendszerek kiegészítéseként is - állítja a társaság.

Az egyik legfontosabb kihívás alighanem az lesz, hogy a kapcsolt energiatermelésnek zöldülnie kell. Jelenleg a termelők Európa-szerte fűtőanyagként még mindig 6,5-szer több fosszilis energiahordozót használnak, mint megújulót. Az előrejelzések szerint 2050-re a megújulók aránya viszont már másfélszerese lesz a fosszilisek részesedésének. Ráadásul napjainkban még jelentős arányban használnak ko- és trigenerációs erőművek üzemeltetésére szenet és kőolajat, ezek negyven év múlva várhatóan már nem fűtik a kapcsolt energiatermelő berendezéseket - vázolja Bercsi Gábor.