Nagy baj lesz, ha a németek bedühödnek

Nő a feszültség az Európai Központi Bank és a német kormány között, miután a bank rendkívül laza monetáris politikájának semmi hasznát nem látják a németek, viszont az azzal járó kockázat túlnyomó részét ők futják. Egyesek fejében a márka visszahozatala is felmerülhet.
Komócsin Sándor, 2016. április 21. csütörtök, 10:58

Az Európai Központi Bank (ECB) e heti kamatdöntő ülése előtt lassan erősödött a feszültség a bank legnagyobb részvényese, Németország és az ECB vezetése között - írta elemzésében, Jean-Michel Paul a londoni Acheron Capital tőketársaság alapító-vezérigazgatója a Bloombergen megjelent cikkében.

A felek vitája nem újdonság, ám az elmúlt hetekben mind Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, mind Jens Weidmann, a Bundesbank első embere nyíltan bírálta az európai jegybank tevékenységét. Mi történne, ha az eurózóna legfontosabb tagállamának bizalma megrendülne az ECB-ben vagy akár magában az euróban is? - tette fel a szónoki kérdést Paul.

Romló megítélés

Schäuble azzal vádolta az európai jegybankot, hogy különlegesen laza monetáris politikájával, amivel a németek nem járnak jól, ám az eurózóna többi tagállamának lakói annál inkább, a radikális euroszkeptikus Alternatíva Németország (AfD) párt szavazóinak számát növeli. A számok igazolni látszanak ezt a megjegyzést.

Az Eurobarometer legfrissebb adatai szerint a németek 52 százaléka nem bízik az európai jegybankban, míg a 2008-as pénzügyi válság kirobbanása előtt mindössze 21 százalék volt ez az arány. Ha az európrojekt legfontosabb támaszában így mennek tovább a dolgok, akkor Paul szerint kétséges, hogy a közös európai valuta fennmarad-e.

Van rá okuk

Az átlagnémetnek igaza van. A padlón - vagy az alatt - lévő kamatokért ugyan nem lehet hibáztatni az ECB-t, hiszen a világ összes nagy jegybankja hasonló monetáris politikát folytat, ám ezzel alaposan kiszúr a németekkel. Szabadon elkölthető jövedelmükhöz képest az öregedő németek megtakarításai mélyen az eurózóna átlaga alatt vannak.

Emellett az elmúlt időszakban visszafizették adósságaikat, következésképpen nem élvezhetik az alacsony kamatok előnyeit. Az átlagos német háztartások viszonylag keveset invesztálnak ingatlanokba, így az erre felvehető hitel alacsony kamatát sem használhatják ki. Eközben viszonylag jelentősek a betéteik, amire nulla közeli betéti kamatok miatt semmi pluszt nem kapnak.

Nehéz helyzet

Nehéz lenne a rossz viszonyt Mario Draghi, az ECB elnöke nyakába varrni. Gyakorlatilag magára maradt Európa legfontosabb vezetői között az eurózóna gazdaságának élénkítésében: a kormányok halogatják a gazdaságösztönző lépéseket, ráhagyva a jegybankra hogy csináljon valamit. Ráadásul úgy kell ezt tennie, hogy az európrojekt befejezetlen - a monetáris unió mellé nem zárkózott fel a költségvetési unió.

A bajt csak fokozta, hogy az ECB, látva korábbi beavatkozásainak halovány hatását, kibővítette monetáris enyhítését. Eközben újra és újra visszaverték az ezzel kapcsolatos német bírálatokat, tápot adva az AfD EU-ellenes propagandájának.

Jó trükk vagy rossz vicc?

Lehet, hogy Draghi "érdekesnek" tartja az úgynevezett helikopter pénzt - legalábbis nemrégiben ezt nyilatkozta -, azaz azt, hogy az ECB az eurótagok állami beruházásainak vagy rövid távú adókedvezményeinek finanszírozásával közvetlenül csúsztasson pénzt az emberek zsebébe.

A németeknek azonban az ilyesmi a gazdaságtörténetük egyik legsötétebb fejezetét, a hiperinfláció korszakát juttatja eszükbe. Így aztán szerintük a helikopter felvetése pénz egyenlő a vakmerőséggel.

Csikicsuki

A rossz viszony elmélyülése felveti - az elméleti - lehetőséget, hogy a németek kenyértörésre viszik a dolgot, azaz visszatérnek a márkához. Ez azonban keresztbe tenne az export vezérelt német gazdaságnak, mert az erősen felértékelődő nemzeti valuta elnyelné a vállalatok kivitelén elért profitját. Más szóval a rossz házasság az eurótagállamoknál jobb, mint a válás.

Ez viszont elvezet az előbbiekben vázolt csikicsukihoz. Ahhoz, hogy a német szavazók ne utálják az ECB-t, és részben ezért egy részük ne szavazzon az AfD-re, az övezet kormányainak gazdaságösztönző lépéseket kellene tenniük, amivel részben levennék a jegybankról ennek terhét.

Ehhez enyhíteni kellene a szigorú költségvetési politikát, amit viszont a berlini kormány ellenez. A kiutat az jelentheti, ha az európai jegybank és a német vezetés is változtat monetáris, illetve gazdaságpolitikáján.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2016.04.21 14:29

a netto hitelező északi országok nagyon szeretnék magas reálkamatokkal szipolyozni a netto adós déli és keleti eurzóna tagállamokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lzperx, 2016.04.21 11:35

A helyzet kialakulásában annak is szerepe van, hogy a jegybankok az árfolyamháborúban lefegyverezték egymást.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lzperx, 2016.04.21 11:15

A németek célzott államkötvény portfólión keresztül lehűthetik a megtakarítóikat. A többi portfóliójukon úgyis lekeresik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html