Orbán Viktor magyar miniszterelnök elhíresült idei tusnádfürdői beszédében néhány más ország mellett Törökországot jelölte meg azok között az államok között, amelyek a nemzetüket sikeressé tevő rendszert működtetnek. Mint fogalmazott: versenyfutás zajlik annak a közösségszervezési módnak, annak az államnak a megtalálásáért, amely a leginkább képes egy nemzetet, egy közösséget nemzetközileg versenyképessé tenni. Ezzel összefüggésben ma a sztárok a nemzetközi elemzésekben Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország.

A szakértők egy része azonban olyan képet fest Törökország helyzetéről, amelynek alapján úgy tűnik, nem egészen megalapozottan sztárolták Törökország teljesítményét az elmúlt években. Recep Tayyip Erdogan volt török miniszterelnök, akit augusztus 10-én választottak az ország államfőjévé - ő az ország első közvetlenül választott elnöke -, a török gazdaság gazdaság megerősítésére építette politikai karrierjét, ám az alapok nem tűnnek kellően stabilnak. Ezért ötéves ciklusának egy részét jó eséllyel arra kell szánnia, hogy felszámolja a korábbi gyors növekedés káros következményeit - összegzi elemzők véleményét a balkans.com hírportál.

Nehéz örökség

Azzal, hogy 11 éves miniszterelnöki regnálás után államfővé választották, meghosszabbította vezető szerepét az ország élén, ám ez egyben azt is jelenti, hogy saját magától örököl meg egy olyan gazdaságot, amely szinte teljesen felélte növekedési modelljének tartalékait. A bővülés ugyanis az építőipari termelés felpörgésének támogatására és a növekvő fogyasztói kiadásokra alapult, miközben háttérbe szorították a feldolgozóipart - fejtegette Sevket Pamuk, az isztambuli Bogazici Egyetem közgazdász professzora.

Az ingatlanpiaci fejlesztésekre épülő növekedés serkentése a világ bármely kormánya számára nagy kísértést jelent, ám ez a modell nem fenntartható - mondja. Nem teszi lehetővé, hogy a gyors bővülés tartósan magas szinten maradjon. Erdogan bő tízéves kormányzásának második felében a GDP kevesebb mint felével nőtt annak az évi 6,8 százaléknak, amelyet az első öt-hat évben produkált.

Törékeny öt

A belső keresletre alapozott bővülés ráadásul odavezetett, hogy az import meghaladta az exportot. Ennek eredményeként hiány alakult ki a folyó fizetési mérlegben, amely az előrejelzések szerint 2014 végére eléri a GDP hat százalékát.

Minden bizonnyal ezzel függ össze, hogy a Morgan Stanley az úgynevezett "törékeny öt" ország közé sorolta Törökországot. Ez azt jelenti, hogy különösen kiszolgáltatott a külső tőkebefektetéseknek, mert ezekből finanszírozza az államháztartás és a folyó fizetés mérleg deficitjét. Ez a rászorultság teszi nagyon sérülékennyé Törökországot a hasonló cipőben járó Dél-Afrikával, Indonéziával, Indiával és Brazíliával egyetemben.