Kína és a 16 kelet- és közép-európai ország közötti kereskedelmi forgalom tavaly meghaladta a 60 milliárd dollárt, szépen bővült az elmúlt öt évben a világgazdaságot jellemző visszafogott növekedés ellenére.

A beruházások irányaira utalva a miniszterelnök kiemelte, hogy különös érdeklődést mutatnak a Balti-tenger, az Adria és a Fekete-tenger kikötői térségeiben a különböző régiók összekötését célzó fejlesztések iránt. A régiós országokkal kapcsolatos tervek között említette, hogy lehetőséget keresnek autóipari, acélipari, gépgyártási és egyéb kapacitásaik kihasználására, eközben szívesen importálják ezen országok minőségi agráripari termékeit.

Li a kis- és közepes vállalatok részvételét szorgalmazta a kétoldalú beruházásokban, kereskedelemben, amihez egyfajta "innovációs platform" létrehozását tartotta szükségesnek. A kínai kormányfő az alkalmat megragadva igyekezett hallgatóságát meggyőzni arról, hogy a világ második gazdasága nemcsak hatalmas és óriási potenciállal rendelkező piac, hanem rugalmas is. Kína a folyamatban lévő strukturális reformokkal képes lesz fejlődését a fenntartható szinten folytatni.

A következő öt év terveiről elmondta: országa 2020-ig évenként nem kevesebb mint 6,5 százalékos gazdasági növekedéssel elkerülheti az úgynevezett "közepes jövedelmi csapdát", egyben hozzá fog járulni a világgazdaság talpra állásához. A kínai import értékét a következő öt évben 10 billió dollárra tervezik, míg ugyanebben az időszakban a külföldön vérehajtott kínai beruházások értéke meg fogja haladni az 1 billió dollárt - jelentette ki a kínai miniszterelnök.