Nagy változás érik a készpénznél - ez a jövő?

A bitcoinhoz hasonló új pénznemek egyszerre jelentenek innovatív lehetőségeket és megoldandó problémákat a jegybankoknak. Új szervezeti felépítésre és felügyeleti módszerekre van szükség. Viszont a gazdasági növekedés motorjai lehetnek a digitális fizetőeszközök, amelyek jelentősen csökkenthetik a bankjegyek és érmék előállításának, valamint a készpénz tárolásának és szállításának költségét - derül ki a Roland Berger friss tanulmányából.
Szabó Dániel, 2017. március 27. hétfő, 17:59

Egyelőre nem történt meg a digitális valuták nagy áttörése. A legnépszerűbb bitcoin a fejlődő gazdaságok valutáival sem állítható párba, árfolyama nagyon sérülékeny, még akkor is, ha március elején az aranynál is drágább volt. Ugyanakkor a virtuális fizetőeszközben rengeteg innovációs lehetőség van, amelyre a világ egyre több központi bankja figyel fel és próbálja kihasználni.

A Roland Berger e témáról szóló friss tanulmánya szerint a fejlődő gazdaságokban a GDP átlagosan 5-7 százaléka megy el a készpénz fenntartására, tárolására, gyártására. Amennyiben a pénzügyek egy jó részét virtuális valutákra állíthatnák át, akkor ez megspórolható lenne és a növekedés új motorjává válhatnának a nem fizikai fizetőeszközök.

Most kell kitalálni a kereteket

Jelenleg több mint 90 jegybank gondolkodik azon, hogy valamilyen digitális valutát vezet be, de a Roland Berger tanulmánya szerin ehhez nemcsak technológiai újításokat kell követniük, hanem szervezeti struktúrájukban és a szakemberek kiválasztásánál is figyelembe kell venniük az új környezetet

A digitális valuták esetében fontos kérdés, hogy milyen rendszerben kezeljék ezeket. Két fő irányvonal van jelenleg: az első a blockchain technológiákat pártolja, míg mások inkább egy digitális közvetítőt integrálnának a rendszerbe. A blockchain rendszerben a tranzakciók folytatólagosan, megbonthatatlanul rögzülnek egymás után a rendszerben, a fizetések pedig ellenőrizhetők és eltüntethetetlenek azáltal, hogy minden résztvevő minden tranzakciót tartalmazó, titkosított adathalmazról másolatot kap.

A központi bankoknak nem csak a technológiákat, hanem a fejlesztőket is meg kell vizsgálniuk ahhoz, hogy megfelelő döntést tudjanak hozni. Ennek akadálya viszont jelenleg főleg az, hogy nem rendelkeznek megfelelő szaktudással és nem elég gyorsak ahhoz, hogy kövessék a technológia fejlődésének ütemét - vélekedett Schannen Frigyes a Roland Berger magyarországi ügyvezetője.

Ugyanakkor a jegybankok nehéz helyzetben vannak, mert a kereskedelmi bankokkal versenyeznek a szakemberekért. Ez kihathat a bérezésre, a központi bankok szervezeti felépítésére.

Az előnyök és a kockázatok kézzel foghatók

Schannen szerint a digitális fizetőeszközök jelentősen csökkenteni tudnák a bankjegyek és érmék előállításának, valamint a készpénz tárolásának és szállításának költségét. Emellett fel tudnák gyorsítani a feltörekvő piacok pénzügyi integrációját is, mivel könnyebben azonosíthatóak lesznek az ügyfelek és hatékonyabb lehet a pénzmosás elleni küzdelem.

Nemcsak a nemzetgazdaságok, de a magánszektor is jól járhatna azzal, ha a fizikai fizetőeszközöket digitálisok váltanák fel: ugyanis a kereskedelmi bankoknak is jelentős kiadást jelent, hogy gondoskodniuk kell az automaták megfelelő bankjegyutánpótlásáról, biztonsági szakemberekkel kell őriztetniük a bankjaikat.

Löketet adhatna a fintech-megoldások terjedésének, ha központi pénzintézetek állnának be a digitális valuták mögé. Egyelőre ugyanis sok kockázati tényezőt jelent, hogy szabályozatlan környezetben bocsátják ki ezeket a fizetőeszközöket. A Magyar Nemzeti Bank többször is figyelmeztetést adott ki, hogy az ilyen kriptovaluta-kezelők intenzív marketing eszközökkel és magas hozamokat ígérve igyekeznek a rendszerbe újabb tájékozatlan felhasználókat beszervezni.

HOZZÁSZÓLÁSOK