Az Európai Bizottság nemrég publikálta a foglalkoztatás növelését középpontba helyező gazdaságösztönző stratégiáját (Towards a job-rich recovery), miután a munkanélküliségi ráta az unión belül rekord magasságra emelkedett. Ebben a bizottság konkrét lépéseket javasol a tagállamoknak a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében, hiszen a gazdasági növekedés beindításának egyik legnagyobb kerékkötőjének a több tagállamban is drámai szinteket elérő munkanélküliséget tartja.

Az immár publikált stratégia egyik legnagyobb érdeklődést és egyben legnagyobb felzúdulást keltő megjegyzése a minimálbérekre vonatkozott, ugyanis többen úgy értelmezték, hogy a bizottság az egész unióra kiterjedő minimálbérszintet akar bevezettetni. A stratégia bejelentésekor ugyanakkor kiderült, erről ugyan nincs szó, de bizottság arra szólítja fel a tagállamokat, hogy garantáljanak egy megfelelő és fenntartható mértékű minimálbér-szintet az alacsony bérek csapdájának elkerülése, a szegénység elleni küzdelem és a jobb minőségű munkahelyek létrehozása érdekében.

Európában ugyanis jelenleg annak ténye, hogy valakinek van munkája, még nem jelent garanciát a szegénység ellen. A bizottság szerint az európai foglalkozotatottak több mint 8 százaléka nem kap annyi bért, ami elég lenne ahhoz, hogy kikerüljenek a szegénységi küszöb alóli szintről. Az uniós testület jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy az alkalmazásban állók elszegényedésének kockázata különösen az olyan országokban magas, ahol egyenlőtlen a jövedelemeloszlás, alacsony a minimálbér szintje, illetve az ideiglenes szerződéssel foglalkoztatottak, az alacsony munkaintenzitású és az egyszülős háztartások körében.

A bizottság szerint a minimálbérek megfelelő szintjének megállapítása segíthet a fent említett elszegényedés nökvekedésének megállításában és fontos tényező lehet a méltányos munkahelyi körülmények  biztosításában.

A minimálbér mértéke nagyon eltérő tagállamonként

Magyarországon 1989-től van minimálbér

Magyarországon a törvényes minimálbér intézményét a rendszerváltozás előtt, 1989-ben vezették be, 1992-2011-ig (négyéves megszakítással) annak mértékét évente állapították meg háromoldalú egyeztetések során az - azóta megszüntetett - Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT). A megállapított összeg kötelező érvényű volt a gazdaság egészére nézve.
A minimálbér relatív értéke az elmúlt évtizedben jelentősen változott. A bevezetésekor az átlagkereset 34 százalékát tette ki, míg 2000-ben az átlagkereset 29 százaléka volt - jóval elmaradva az EU-átlagtól. 2001-2002-ben a magyar kormány megduplázta a minimálbért, aminek aránya így az átlagkeresethez mérten immár 39 illetve 43 százalékra ugrott. Ez ugyan csökkentette a jövedelemkülönbségeket és javított az alacsony keresetűek helyzetén, ám ugyanakkor a hirtelen jelentős mértékű emelés miatt volt néhány kedvezőtlen hatása a foglalkoztatásra - különösen a kis- és középvállalatok körében - állapította meg Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa az ILO nemrégiben megjelent, A válság bérekre gyakorolt hatása Délkelet-Európában című kiadványában. Az ILO kiadványa szerint a válság a minimálbérek trendjére is hatással volt, Magyarországon a minimálbér értéke az átlagbérhez képest csökkent.
Ez év elejétől a kormány újabb nagymértékű minimálbér-emelést hajtott végre és a 2011-es 78 500 forintról 93 ezer forintra emelte annak mértékét. A mostani mintegy 19 százalékos hirtelen emelés - különösen a válság miatt is megnehezített körülmények között - ismét jelentős terhet jelent a vállalatok számára.

A minimálbér kérdése azért is okozhatott nagy felzúdulást, mert nagyon eltérő annak alkalmazása az EU-n belül. A 27 tagállamból 20-ban - köztük Magyarországon is - törvény vagy nemzeti ágazatközi egyezmény határozza meg annak mértékét.

Ausztriában, Németországban, Olaszországban és a skandináv államokban jelenleg nincs kötelező minimálbér, viszont ezekben az országokban (Németországban és Norvégiában az alkalmazottak 70 százaléka, Ausztriában és Olaszországban pedig közel 100 százaléka - az illegálisan foglalkoztatottakat nem számítva) a béreket ágazati kollektív egyezmények alapján állapítják meg.

A helyzet súlyos

A legutóbbi adatok alapján az EU-n belüli átlagos munkanélküliségi ráta 10,2 százalékra emelkedett, és a gazdasági kilátások sem adnak reményt a javulásra. Legutóbb a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (ILO) figyelmeztetett az aggasztó munkaerőpiaci tendenciákra. A szervezet Európát külön kiemelve úgy véli, hogy az öreg kontinensen a globális átlagnál rosszabb a helyzet, itt a rend  legkorábban 2016-ban állhat helyre. Ez alól Németország és Ausztria képez kivételt, ahol 2007 óta folyamatosan nő a foglalkoztatottság.
Az Európai Bizottság az aggasztó tendenciákat látva már az EU 2020-as stratégiájában célként kitűzött 75 százalékos foglalkoztatási ráta elérését is veszélyeztetve érzi. Ehhez 2020-ig az EU-n belül 17,6 millió új munkahelyet kellene teremteni. Ehhez képest a realitások azt mutatják a bizottság jelentése szerint, hogy a 2008-2011 közötti időszakban Európában létrejött 1,5 millió új munkahellyel szemben 6 millió szűnt meg ugyan ebben az időszakban.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős biztos a startégia közlése előtt is már több fórumon jelezte, hogy a bizottság - főleg olyan tagállamok esetében, ahol szélsőségesen magas a munkanélküliségi ráta - nem vár a kormányokra, hanem a bizottság munkatársai proaktív módon tesznek majd javaslatot a helyzet javítása érdekében.

Ahol van minimálbér, annak bruttó havi összege is nagyon széles skálán mozog. Az Eurostat legutóbb, januárban publikált adatai alapján 138 euró (Bulgária) és 1801 euró (Luxemburg) között szóródik. Vásárlóerő-paritáson számolva a skála két végén szintén e két ország áll, előbbi havi 272 euróval, utóbbi havi 1495 euróval.

Magyarország - a 2012. januári adatok alapján - a legalacsonyabb mértékű minimálbért fizető országok között van - Bulgária, Románia, Litvánia, Lettország, Észtország, a Cseh Köztársaság, Szlovákia, Lengyelország társaságában. Itt 100 és 400 euró között szóródik a minimálbér összege havonta. Vásárlóerő-paritáson viszont kevésbé rossz a magyar helyzet.

Minimálbérek az EU-ban, 2012. január (EUR)
OrszágEUR/hóPPS*/hó
Bulgária138272
Románia162283
Litvánia232356
Lettország286391
Észtország290388
Magyarország296520
Csehország310421
Szlovákia327456
Lengyelország336607
Portugália566642
Málta680872
Spanyolország748771
Szlovénia763902
Görögország877922
Egyesült Királyság12021168
Franciaország13981262
Belgium14441296
Hollandia14471345
Írország14621227
Luxemburg18011495
*PPS - Purchasing Power Standard- vásárlóerő-paritás
Forrás: Eurostat

A bruttó havi átlagkeresetekhez mért arányát tekintve a minimálbérek mértéke 30-50 százalék között mozognak az Eurostat szerint az EU-ban 2010-es adatok alapján. Magyarországon ez az arány 38,8 százalék.

Hogyan is kellene ezt mégis megvalósítani?

A bizottság a javaslatában ezek miatt arra hívja fel a figyelmet, hogy a munkaerő-piaci reformokat - beleértve a minimálbér megállapítását - úgy kell megvalósítani, hogy azok csökkentsék a munkaerőpiac szegmentáltságát és a foglalkoztatottak körében kialakuló szegénységet. Az uniós végrehajtó szerv azonban azt is hangsúlyozza, hogy ezeket a változtatásokat a szociális partnerek bevonásával kell megoldani.

A bérezési rendszerek modernizálását - így a minimálbér vagy ágazati bérminimum megállapítását - az aggregált kereslet támogatásával az adott gazdaság termelékenységéhez kell igazítani. A bizottság szerint ugyanis "célzott emelések" ott lehetségesek, ahol a bérek jelentősen elmaradtak a termelékenység alakulásától. (Egyes sajtóban megjelent vélemények szerint ez az utalás elsősorban Németországnak szólt, Berlint ugyanis érték olyan kritikák, hogy egyes negyedévekben nyomottan tartotta a béreket, visszafogva ezzel a németek fogyasztását.)

A bizottság jelentése azt is megjegyzi, hogy a bérek alakítására vonatkozó ajánlásokat az országspecifikus ajánlások között teszik közzé. (A legutóbbi, 2011 júliusban közzé tett ajánlásokban Magyarország esetében még nincsenek kifejezetten a minimálbérre vonatkozó ajánlások, nem úgy a foglalkoztatottság javítására illetve az adóreform alacsony keresetűekre gyakorolt negatív hatásának enyhítésére tett javaslatok.)

Mindezek mellett viszont azt is látni kell, hogy a bizottság ugyan ösztönözheti a tagállamokat a foglalkoztatáspolitikájuk felülvizsgálatára, arra azonban az uniós végrehajtó testületnek nagyon kevés ráhatása van. Vélhetően ezért úgy próbál mégis nyomást gyakorolni a kormányokra, hogy az egyes tagállamok foglalkoztatási helyzetét illető teljesítményét rendszeresen nyilvánosságra hozza és eredménytáblán teszi közzé.