BUX
37575

Nagy vihar indulhat délről

Meglehetős káosz látszik kialakulni a görög kormányban a múlt heti átalakulás után: a pénzügyminiszter határozottan folytatná az országtól elvárt reformokat, míg más kormánytagok alkudozásba kezdtek. Eközben ketyeg az előrehozott választások bombája is.

Napi.hu, 2014. június 19. csütörtök, 18:22

Sűrű fogadkozások közepette utazott el első európai uniós vizitjére Gikasz Harduvelisz görög pénzügyminiszter, aki az egy héttel korábbi kormányátalakítás óta tölti be ezt a tisztséget - jelentette az athéni ekathimerini.com hírportál. (Elődje, Jannisz Szturnarasz a jegybankelnök székébe ejtőernyőzött.) Az új pénzügyér, aki az USA-ban szerezte diplomáját és a közszolgálat elvállalása előtt egy görög magánbank vezető elemző közgazdásza volt, elkötelezett a gazdasági reformok végrehajtása iránt.

A változtatásokat a kormány és a Görögországot finanszírozó EU-ECB-IMF trojka megállapodása alapján kell végrehajtani, hogy hosszú távra stabilizálják a költségvetés bevételeit és lefaragják a kiadásokat. Harduvelisznek meg kell győznie az eurózóna többi pénzügyminiszterét, hogy végrehajtják a vállalt intézkedéseket, mert ez a feltétele annak, hogy hozzájáruljanak a EU-IMF-hitelcsomag két következő - összesen kétmilliárd euró értékű - részletének átutalásához.

Meg fogják csinálni!

Az esedékes tennivalók között szerepel a körbetartozások felszámolása, a gyógyszerészek árrésének szűkítése és egy új etikai kódex kibocsátása a kormány és a parlament tagjainak. Ezeket a feladatokat úgy akarják teljesíteni, hogy a trojka szakértőinek novemberben esedékes következő látogatásán már ne az elmaradásokról tárgyaljanak, hanem a további teendőkről.

Szakértők szerint Görögországnak szüksége lesz a harmadik - ezúttal egy számjegyű eurómilliárdos - segélycsomagra is az előző kettő után. (Ezekben összesen 240 milliárd euró kedvezményes hitelt kapott.) A kormány ugyanakkor azt szeretné, hogy a GDP 174 százalékára hízott államadósság hitelezői, azaz túlnyomó részben az eurózóna többi kormánya, engedjék el a tartozások egy részét.

Meg fogják csinálni?

Ezzel egyidejűleg azonban az új miniszterek egy része lázadozik. Andreasz Loverdosz kiborította a kormány többi tagját, amikor néhány nappal megválasztása után kijelentette: nem vehet részt egy olyan költségvetés keresztülvitelében, amelyet nem szavazott meg a parlamentben. Ezzel egyidejűleg megütközött a közigazgatás átszervezéséért, ezen belül a közalkalmazotti elbocsátásokért felelős kollégájával, akitől azt követelte, hogy vegyenek vissza többet az elmúlt években tartalék állományba helyezett közszolgákból.

Argirisz Dinopulosz belügyminiszter mély együttérzéséről biztosította a helyhatóságok dolgozóit, akik a közszférában végrehajtott elbocsátások ellen tiltakoztak, Makisz Voridisz, az egészségügyi tárca új vezetője pedig azt követelte, hogy a kormány biztosítson a gyógyszertáraknak minimális garantált nyereséget. A mezőgazdasági minisztérium vezetője az állami áramszolgáltató részleges privatizációjának felülvizsgálatát ígérte, a közlekedési tárca irányítója - aki megőrizte posztját - arról értekezett, hogy a közalkalmazotti elbocsátásokkal szemben "horizontális" lépéseket kell tenni.

Antonisz Szamarasz miniszterelnök környezete nem győzött magyarázkodni. A kincstári álláspont szerint az ilyen véleményeltérések nem jelentik a reformok sutba dobását. A kormányszóvivő úgy interpretálta a kormánytagok lázongását, hogy az egyes minisztereknek lehetőségük van kisebb változtatások végrehajtására tárcájuk politikájában. Nagy, a kormány stratégiáját érintő módosítások azonban nem lesznek - tette hozzá.

Fagyos kilátások

Elemzők szerint Szamarasz két ok miatt szervezte át kormányát. Az egyik az európai parlamenti választások kellemetlen eredménye, a másik az a lehetőség, hogy a tél végén-tavasszal előrehozott választások lesznek Görögországban. A május végi szavazáson a nagyobbik kormánypárt, a jobb-közép Új Demokrácia alulmaradt az ellenzék vezető erejével, a radikális baloldali Szirizával szemben. Utóbbi elutasítja az EU-IMF támogatásokért cserébe megkövetelt szigorú megszorító politikát.

Az Új Demokrácia és koalíciós partnere, a bal-közép Paszok ugyan együtt több szavazatot kapott, mint a Sziriza, de a helyzet így is bizonytalan. Februárban ugyanis lejár az államfő mandátuma. Utóda megválasztásához a parlament háromötödének támogatására lenne szükség, ám koalíciónak minimális többsége van. Kétséges, hogy a kormányfő meg tud-e nyerni elég független képviselőt egy elnökjelölt megválasztásához - ha nem, akkor előrehozott választások lesznek Görögországban.

Ez meglehetősen sötét jövőt vetít az ország elé, ugyanis az európai parlamenti választáson rosszul szerepelt szélsőjobboldali pártok visszaszerezhetik támogatóikat a görögök körében, akik torkig vannak az elmúlt négy évvel. Poul Thomsen, az IMF athéni képviselet-vezetője a napokban figyelmeztetett a veszélyekre. A legnagyobb kihívást abban látja, hogy a görögök legyőzzék a gazdasági kiigazítások okozta fáradságukat és ellenálljanak annak, hogy egyes csoporotok szerzett jogaikra hivatkozva kisiklassák a reformokat.

Kína lehet a megmentő?
Kína fokozza görög állampapír-befektetéseit és hosszabb távon is elkötelezi magát görög állampapírok vásárlása mellett - közölte csütörtökön athéni látogatásán Li Ko-csiang kínai miniszterelnök. "Soha nem hanyagoltuk el a görög állampapírpiacot, de fokozzuk vásárlásainkat" - mondta a kínai miniszterelnök, hozzátéve, hogy kifejezte országa határozott szándékát Antonisz Szamarasz miniszterelnöknek görög államkötvények vásárlása mellett hosszabb távon is arra az esetre, ha Görögország újabb állampapírokat bocsátana ki.Athén négy év távollét után az idén áprilisban tért vissza a nemzetközi tőkepiacra egy kötvénykibocsátással és értesülések szerint a nyár folyamán újabb hasonló műveletre készül.