Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Nagy-Britannia történelmi megállapodásra jutott az EU-val az uniós kilépésének feltételiről folyó tárgyalásokon - tálalta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Theresa May brit miniszterelnök péntek reggeli bejelentését a Financial Times (FT). Ha utána nézünk a részleteknek, akkor azért kiderül, hogy van néhány olyan nagyvonalúan körülhatárolt részlete az egyezségnek, amely árnyékot vethet a sikerre.

Külföldiek jogai

A legegyértelműbb pozitívumnak az Egyesült Királyságban élő hárommillió uniós - köztük magyar -, illetve az EU tagországaiban élő egymillió brit állampolgár jogainak rendezésére tett javaslat tűnik.

A szigetországban élő EU-s polgárok állandó tartózkodási engedélyt kaphatnak, megőrizhetik a családegyesítéssel kapcsolatos jogaik nagy részét, illetve brit szociális juttatásaikat még akkor is, ha a gyermekeik elutaznak Nagy-Britanniából. Bizonyos uniós házastársi jogosítványokat elvesztenek, összhangban azoknak a brit polgároknak a helyzetével, akik külföldivel akarnak házasságra lépni.

Európai Bíróság

A londoni kormány jelentős engedményt kapott az Európai Bíróság joghatóságának ügyében. Az EU feladta azt a követelését, hogy a válási megállapodással kapcsolatos jogviták rendezését közvetlenül ennek a bíróságnak a hatáskörébe utalják.

Ugyanakkor a brit brexitpártiaknak nem fog tetszeni az a kompromisszum, miszerint az állampolgári jogokat illető bírósági ügyekben a brit jogszolgáltatásnak meghatározatlan ideig támaszkodnia kellene az Európai Bíróságon született döntésekre. Emellett legalább nyolc évig a szigetország bíróságainak precedensként figyelembe kellene venniük a luxemburgi tárgyalótermekben született ítéleteket.

Pénzkérdés

Szintén utat nyit a további viták előtt a lelépési pénz kérdése. A péntek reggelre született egyezség ad egy 40 milliárd eurótól 60 milliárdig terjedő becslést arra az összegre vonatkozóan, amelyet az Egyesült Királyságnak több részletben be kellene fizetnie korábbi kötelezettségvállalásai fejében. Ugyanakkor a felek másként látják, a várható végösszeget.

Londonban úgy vélik, hogy a szigetország végül 40-45 milliárd eurót fog kicsengetni az EU-nak, míg Brüsszelben egy 55 milliárdos szám lebeg a döntéshozók szeme előtt. Ha figyelembe veszünk néhány feltételes számlát, például az Ukrajnának fizetendő hiteleket, akkor a végösszeg 55,5-65,5 milliárd euró is lehet.

Hoztam is, meg nem is

Az igazi népmesei elem azonban az egyezségben az ír határ ügyének "rendezése". A Bloomberg híre szerint ebben az szerepel, hogy vagy előáll e kérdésben az Egyesült Királyság valamilyen megoldással, ami az EU-nak is elfogadható, vagy továbbra is tartja magát az EU egységes piacán, illetve vámuniójában érvényes szabályokhoz.

Magyarán egyelőre félre tették a megoldhatatlan kérdést, miszerint ha az Egyesült Királyság Észak-Írországgal együtt kilép az egységes piacról és a vámunióból, akkor valóssá válik az ír-észak-ír határ, ha viszont a határ átjárhatóságának megőrzése érdekében kivételt tesz Észak-Írországgal ebben az ügyben, akkor leszakítja az országot az Egyesült királyság többi részéről. Az előbbi az íreknek, az utóbbi az észak-ír unionistáknak elfogadhatatlan, továbbá az észak-írekkel kapcsolatos kivételezésre a skótok is igényt tartanának.

Hogy a pénteki egyezség mekkora homályt hagyott ebben az ügyben, az jól látszik abból, ahogy a megállapodást a felek értékelik. A torykkal együtt kormányzó észak-ír unionista párt párt (DUP) és az ír kormány egyaránt úgy látja: győzött.

Nincs egyezség?

A DUP vezetője, Arlene Foster a Sky Newsnak nyilatkozva leszögezte: nem lesz határ az Ír-tengeren a két nagy brit sziget között és az Egyesült Királyság minden tagállama együtt lép ki az egységes piacról és a vámunióból. A DUP-nak egyébként hírek szerint vétójoga van a végső EU-brit megállapodás elfogadásával kapcsolatban.

Az ír kormány szóvivője szerint viszont Dublinnak sikerült megvédenie a határ átjárhatóságát, és ezzel az Írországot gyakorlatilag - az EU keretein belül - egyesítő 1999-es nagypénteki egyezményt.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy a brexitet elutasító Liberális Demokraták, az Egyesült Királyság harmadik legnagyobb pártja úgy látja: továbbra sincs megállapodás az Írországot és Észak-Írországot elválasztó határ ügyében. A londoni kormány kemény brexitet megcélzó terveinek útjában álló legnagyobb akadályt a szőnyeg alá söpörték.

Reakciók

A megállapodás híre a reakciók sorozatát indította el, ami napokig folytatódhat. Jelezheti a brit függetlenség legelszántabb híveinek hangulatát Nigel Farange, a brit függetlenségi párt (UKIP) korábbi vezetőjének, a tavalyi népszavazás egyik vezéralakjának reakciója. Eszerint a brüsszeli megállapodás jó hír lehet Maynek, ám az ország csak a megaláztatások sorozatának következő szakaszába lépett ezzel.

Tekinthető a másik végletnek Nicola Sturgeon skót első miniszter, a Skót Nemzeti Párt (SNP) elnökének üzenete. Eszerint a pénteki bejelentés jó hír, de az ördög a részletekben rejlik. Ha a brexit megtörténik - amit Sturgeon személy szerint nem akar -, akkor csak az a megoldás elfogadható, amelyben az Egyesült Királyság része marad az egységes piacnak és a vámuniónak. Ha Észak-Írország különleges elbánásban részesül, annak érvényesnek kell lennie Skóciára is.

A nyitókép forrása: Reuters.