Az Európai Számvevőszék szerint a 2007-2013-as kiadási időszak során a "felhasználod vagy elveszíted" elv alapján inkább a források elköltése, mintsem a jó eredmények elérése volt a prioritás. A projektek uniós finanszírozásra történő kiválasztásakor például először is a rendelkezésre álló uniós pénzek elköltésére, másodsorban a szabályok betartására került a hangsúly, és csak ezután - és akkor is csak korlátozott mértékben - vették figyelembe az eredményeket és hatásokat - teszi hozzá a jelentés.

Vítor Caldeira, az Európai Számvevőszék elnöke úgy véli, mostantól az uniós források gondosabb kezelésére és ellenőrzésére van szükség. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogyan költik el az adófizetők pénzét. A teljesítmény javításához és a kedvező ár-érték arány megvalósításához több ösztönzőre, ahhoz pedig, hogy a tervek szerinti uniós kiadásokhoz elegendő forrás álljon rendelkezésre, jobb hosszú távú előrejelzésekre van szükség. Pusztán a megszokott eljárások követése többé már nem lesz elegendő - hangsúlyozta az elnök.

Az Európai Számvevőszék 2013-as éves jelentésében hitelesítő ellenőri véleményt ad az Európai Unió beszámolójának megbízhatóságáról. Megállapítja továbbá, hogy az uniós bevételek beszedését nem jellemezték hibák, de az uniós kiadásokat tekintve a becsült hibaarány 4,7 százalék volt (2012-ben 4,8 százalék). A számvevőszék által becsült hibaarány nem az esetleges csalás, gyenge hatékonyság vagy pazarlás mértékét jelzi - jegyzi meg a közlemény -; azon becsült pénzösszegeket jelenti, amelyek uniós költségvetésből történő kifizetésének nem kellett volna megtörténnie, mivel felhasználásuk nem a vonatkozó uniós szabályok szerint történt.

A legjellemzőbb hibák többek között említi a jelentés a kkv-ként bejelentett, de ténylegesen egy nagyvállalat tulajdonában álló vállalatnak folyósított kifizetést, vagy érvényben lévő közbeszerzési szerződés kiegészítését anélkül, hogy más szereplők is ajánlatot tehettek volna.

A legtöbb hiba azokat a kiadási területeket jellemezte, ahol az irányítást a tagállamok és az Európai Bizottság megosztva végzik - állapítja meg a számvevőszék. A hibára leginkább hajlamos két kiadási terület ismét a regionális politika, energiaügy és közlekedés, valamint a vidékfejlesztés, környezetvédelem, halászat és egészségügy volt: előbbi 6,9, utóbbi 6,7 százalékos becsült hibaaránnyal.

A megosztott irányítású területekre 5,2 százalékos becsült hibaarány volt jellemző, míg az olyan kiadási programok esetében, amelyeket döntő részben közvetlenül a Bizottság irányít, ez az arány csak 3,7 százalék volt. Az EU saját igazgatási kiadásait tekintve a becsült hibaarány 1 százalékot tett ki.