A gyenge gazdasági fellendülés nem hozott javulást a világ munkaerőpiacain: tavaly 5 millióval 6 százalékra emelkedett a globális munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hogy globálisan közel 202 millióan voltak állás nélkül - derül ki az ILO legfrissebb jelentéséből.

A nemzetközi szervezet Globális Foglalkoztatási Trendek 2014 című jelentése szerint a foglalkoztatás bővülése továbbra is visszafogott marad, a munkanélküliség pedig tovább nő, különösen a fitalaok körében.

Kapcsolódó

Az ILO szerint miközben több ágazatban is profit termelődik, az főleg az eszközpiacokon landol és nem kerül vissza a reálgazdaságba, ami rontja a hosszú távú foglalkoztatási kilátásokat. A jelentés szerint tavaly 32 millóval emelkedett a munkát keresők száma, 23 milliónak fogyott el a türelme és már nem is keres munkát, 7 millióan pedig inaktívvá váltak, azaz nem kívánnak belépni a munkaerőpiacra. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, a globális munkanélküliségi helyzet tovább romlik - figyelmeztet a nemzetközi szervezet.

A jelenlegi trendeket figyelembe véve 2018-ra az álláskeresők száma több mint 13 millióval emelkedhet, míg ebben az időszakban 200 millió új munkahely jöhet létre, ám ez a bővülés nem lesz képes felszívni a munkaerőpiacra belépőket - vagyis a következő 5 évben a globális munkanélküliségi ráta nagyjából a válság előtti helyzethez képest mintegy fél százalékponttal magasabb szinten stagnálni fog. Emiatt az ILO elnök-vezérigazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a gazdaságpolitikai döntések sürgős újragondolására van szükség és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a munkahelyteremtés felgyorsítása érdekében, valamint a vállalatok munkahelyteremtésének ösztönzése érdekében.

A munkanélküliségi ráták alakulása
201220132014 (prognózis)2015 (prognózis)
Magyarország10,910,510,29,8
Szlovákia13,91414,614,7
Lengyelország10,110,510,610,5
Románia77,47,57,6
Csehország777,17
Bulgária12,313,113,513,8
Ausztria4,34,84,94,8
Forrás: ILO

A jelentés a fiatalok munkaerőpiacra történő integrálásának szükségességét külön kiemeli. Tavaly az ILO szerint mintegy 74,5 millió 15-25 év közötti fiatal volt munka nélkül, ami a globális fiatal munkanélküliségi rátát 13 százalék fölé lökte - ez a ráta a globális munkanélküliségi rátának több mint duplája és az előző évhez képest közel egymillió fős emelkedést jelent. Az ILO kiemeli, hogy - azokban az országokban, ahol ez az adat rendelkezésre áll - azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem foglalkoztatottak, nem tanulnak és nem is vesznek részt semmilyen képzésben (NEET) folyamatos és jelentős emelkedést mutat a válság kezdete óta. Néhány országban a 15-29 éveseknek közel a negyede tartozik ebbe a körbe. (Magyarországon a NEET körébe tartozó fiatalok aránya 2007-hez képest 16 százalék körüli arányról 19 százalék körülire emelkedett.)

Egyre kevesebben törnek ki a szegénységből

A feltörekvő gazdaságokban a feketefoglalkoztatás továbbra is elterjedt maradt, Kelet-Európában, a FÁK-országokban és néhány fejlett gazdaságban az illegális foglalkoztatás még mindig a teljes foglalkoztatás több mint 20 százalékát teszi ki. Latin-Amerikában néhány országban javulás tapasztalható, amennyiben a rátát 50 százalék alatt sikerült tartaniuk, míg a szegényebb Andok és Közép-Amerikai országokban ez az arány továbbra is 70 százalék feletti. Igazán rossz, 90 százalék feletti rátákat Dél- és Dél-Kelet-Ázsiában láthatók.

A munka minőségét illetően a javulás is visszafogottabbá vált, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebbeknek sikerül a szegénységből kitörni. Az ILO szerint  a világon mintegy 839 millióan éltek kevesebb mint napi 2 dollárból 2013-ban. Tavaly azoknak a foglalkoztatottaknak a száma, akik extrém szegénységben élnek - kevesebb mint napi 1,25 dollárból élnek - csak 2,7 százalékkal csökkent globálisan - ez az elmúlt évtized - a válság éveit kivéve - a legkisebb mértéke.

A globális munkaerőpiac fellendülését az ILO szerint az aggregált kereslet hiánya veti vissza. Több feltörekvő országban a költségvetési kiadások jelentős csökkentése, valamint a személyi jövedelemadók és fogyasztási adók emelése jelentősen érintette a vállalkozásokat és a háztartásokat. A fiskális és monetáris politikák közötti összehangoltság hiánya pedig jelentősen növelte a munkaerő-piaci bizonytalanságot, amelynek eredményeként a vállalatok vonakodnak új munkaerőt felvenni vagy hosszú távú beruházásokat végrehajtani.

Jelentősen meghosszabbodott a munkanélküliség időtartama

A munkanélküliségbe eltöltött időtartam jelentősen meghosszabbodott, néhány országban (például Görögország, Spanyolország) most több mint kétszer annyi időbe telik munkahelyet találni, mint a válság előtti években. Ugyanakkor még az olyan, javulást felmutató országokban is, mint az USA, a tartós munkanélküliség az álláskeresőknek több mint 40 százalékát érinti. Ennek következtében pedig a potenciális foglalkoztatottak között egyre többen kerülnek a munkaerőpiacon kívülre, az emiatt romló vagy elavuló képességek miatt pedig ez a folyamat a tartós munkanélküliség emelkedéséhez vezet. Ekkehard Ernst, a tanulmány egyik szerzője szerint eddig mintegy 23 millióan estek így ki az aktív munkaerőpiacról.

Ennek ellensúlyozására növelni kellene az aktív munkaerő-piaci intézkedésekre fordított kiadásokat az ILO szerint. A szervezet jelentése rámutat, hogy jelenleg a költségvetéseknek csak egy nagyon kis hányadát költik ilyen intézkedésekre. Még az olyan OECD tagoknál, ahol ilyen értelemben fejlett intézményrendszer és gyakorlatok állnak rendelkezésre, átlagosan a GDP  kevesebb mint 0,6 százalékát költötték ilyen intézkedésekre 2011-ben. Az ILO viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy becslések szerint, ha ezt az arányt a GDP 1,2 százalékára emelnék, akkor a fejlett gazdaságokban és az EU-ban további 3,9 millió munkahelyet lehetne létrehozni.