Nemzetközi atomkatasztrófa fenyeget

A szakértők attól tartanak, hogy a világ országai csak egy óriási, kiterjedt nemzetközi következménnyel járó atomerőmű-katasztrófa után vonnák nemzetközi biztonsági ellenőrzés alá a nukleáris erőműveket, amelyek minden kétséget kizáróan a terroristák célpontjaivá váltak.
Komócsin Sándor, 2016. április 26. kedd, 11:59

A biztonsági szakértőket egyre inkább aggasztja, hogy az atomerőművek a terroristák célpontjaivá váltak - írta a Reuters a csernobili nukleáris erőmű katasztrófájának 30 éves évfordulója alkalmából készült cikkében.

A létesítmény egyik reaktora 1986. április 26-án robbant fel, az ennek nyomán a levegőbe került, majd onnan visszahullott radioaktív szennyezés négy Balaton nagyságának megfelelő területet tett lakhatatlanná Ukrajnában és Fehéroroszországban.

Közel 100 ezer áldozat

A közvetlen és közvetett áldozatok számát hivatalosan 9000-re teszik, ám a Greenpeace szerint 93 ezer a valós szám. Belorussziában ma is születnek torz csecsemők és az átlagosnál több a rákos megbetegedések száma - emlékeztetett az évforduló kapcsán a BBC.

Az évforduló kapcsán nemzetközi adományozók több mint 87 millió dollárt ajánlottak fel az lerombolódott létesítménnyel kapcsolatos biztonsági építkezésekre, amelyet a kijevi kormány 10 millióval fejel meg.

Kiszemelték

Az Iszlám Állam brüsszeli merénylete után jelentősen felerősödtek a terrortámadással kapcsolatos félelmek - folytatja elemzését a Reuters. Kiderült ugyanis, hogy a terroristák fontolgatták nukleáris létesítmények megtámadását is.

Megfigyelés alatt tartották a nukleáris ipar egyik vezető beosztású tisztviselőjét és két korábbi atomerőművi alkalmazott csatlakozott a terrorszervezethez.

Nem meglepő ennek tükrében, hogy a belga hatóságok sürgősen kivezényelték a hadsereget a nukleáris létesítmények védelmére. Az ügy emlékeztette az illetékeseket arra, hogy az atomreaktorok megsokszorozhatják a terrortámadások erejét.

A terror csúcsa

Egy nukleáris erőmű felrobbantása a terrorizmus csúcsteljesítménye lehetne. A kiszabaduló szennyezés országhatárokat nem ismerő pusztítást okozhatna, nagyon sok ember életét tehetné tönkre, beláthatatlan költségekkel járó gazdasági és környezetvédelmi károkat okozhatna. A csernobili és a fukusimai atomkatasztrófa sejteti egy ilyen akció hatását.

A szakértők egyre gyakrabban elismétlik az alapkérdéseket: Mennyire veszélyezteti Európát egy ilyen támadás? Ha ilyen nagy a kockázat, akkor miért nem fogadnak el a világ országai egységes, kötelező biztonsági standardokat?

Falra hányt borsó

Válaszul a Reuters emlékeztet arra, hogy az USA 1946 júniusában - a világ akkori egyetlen atomhatalmaként - kezdeményezte egy nemzetközi nukleáris hatóság felállítását. Ez a szervezet ellenőrzése alatt tartotta volna a világ össze nukleáris kutatását, fejlesztését és beruházását. A hidegháború azután gyorsan elsodorta ezt a kezdeményezést.

Ha eleve természetes lett volna a nukleáris energia nemzetközi felhasználása, valószínűleg biztonságosabbak lennének az atomlétesítmények, ám ma azzal kell szembe néznie a világnak, hogy minden nemzet maga szabályozza ezzel kapcsolatos tevékenységét. És ez lehetővé teszi, hogy a terroristák kinyissák Pandora nukleáris katasztrófát rejtő szelencéjét.

Óriási kockázat

Valójában megfelelő kiképzett és felfegyverzett személyzetre, a járművekbe telepített bombák ellen védő fizikai akadályokra, a veszélyes anyagokat és embereket kiszűrő ellenőrző és riasztórendszerekre, a létesítmények alkalmazottainak skrupulózus kiválogatására és ellenőrzésére lenne szükség, ami persze sokba kerül.

Ha azonban arra gondolunk, hogy ez a kulcsa egy újabb csernobili vagy fukusimai tragédia elkerülésének, akkor már nem tűnik olyan magasnak az ár. A biztonsági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a terroristák kifinomult fegyverzettel, például kézi rakétavetőkkel támadhatnak és óriási a belső szabotázs kockázata is.

Ismert biztonsági lyukak

A kormányok azonban csak akkor reagálnak, amikor már nagy a baj. Belgiumban például csak a tavalyi párizsi merénylet után erősítették meg a nukleáris létesítmények védelmét.

Az USA-ban csak a Világkereskedelmi Központ 1993-as és 2001-es megtámadását követték hasonló lépések. Eközben környezetvédelmi aktivisták figyelmeztetésképpen több atomerőmű biztonsági rendszerét is kijátszották.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a nukleáris létesítmények üzemeltetőinek világszövetsége és az Európai Unió egyebek mellett iránymutatásokkal igyekeznek megtámogatni az atomreaktorok biztonságának megerősítését, ám nem kényszeríthetnek rá egyetlen országot sem arra, hogy változtasson saját előírásain.

Miből tanulhatnak?

A Reuters cikke szerint a szakértők attól tartanak, hogy csak egy igazán nagy, nemzetközi szintű csernobili típusú katasztrófa kényszeríthetné rá az elbizakodott országokat arra, hogy gyökeresen átalakítsák biztonsági kultúrájukat. Ekkor jöhetne el hatékony nemzetközi fellépés ideje.

A világ országai mindenkire kötelező biztonsági szabályokat vezethetnének be, és ezek betartását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizné. A szervezet jogosítványt kapna a nem megfelelően védett létesítmények működési licencének visszavonására, amelyet csak akkor adna vissza, ha az üzemeltető elvégezné az általa előírt változtatásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK