Nyíltan folyik a sértegetés - mi lesz itt?

Már az sem világos, hogy ki, kivel harcol a görög mentőcsomagról kibontakozott vitában. Az athéni kormány leginkább az IMF-fel csatázik, amelyet akár szövetségesének is tekinthetne, miközben provokatív lépésre készül a szövetségeseinek tekintett eurótagállamokkal szemben.
Komócsin Sándor, 2016. április 16. szombat, 11:05

Enyhén szólva nem fogadta barátságos gesztusként az IMF ügyvezető igazgatója, Christine Lagarde figyelmeztetéseit a görög segélyprogrammal kapcsolatban az athéni kormány - derül ki a Financial Times összefoglalójából. A tavaly nyáron elfogadott, 86 milliárd eurós csomagot teljesen újra kell tárgyalni - szólt a verdikt Washintonból a Valutaalap és a Világbank hét végi éves kongresszusának előestéjén.

A nemzetközi hitelintézet szerint a jelenlegieknél reálisabb költségvetési célokat kell a görögök elé tűzni. A hitelező eurótagállamok azt szeretnék, hogy a költségvetés elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - többlete a GDP 3,5 százaléka legyen 2018-ra, ám ennek eléréséhez Lagarde szerint a görög társadalom "hősies" erőfeszítésére lenne szükség.

Nem hiszik

A Valutalap szakértői szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a 2010 óta számos megpróbáltatáson átesett görögök vállalnák-e ezt. Elsősorban azt tartják irreálisnak, hogy ez az elsődleges többlet évtizedeken át tartható lenne-e - erre a pluszra lenne szükség a hiteltörlesztések forrásának előteremtéséhez.

Az IMF szerint az athéni vezetésnek elsősorban a nyugdíjak jelentősebb megkurtításával kellene javítania a költségvetés egyenlegét, nem pedig az adók emelésével. Emellett az eurózóna kormányainak mérsékelniük kellene a Görögországnak nyújtott hiteleiket. Még így is csak 1,5 százalékos elsődleges többlet kitűzése lenne reális cél 2018-ra.

Nem szeretik

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök azonban az FT-ben megjelent cikkében határozottan elutasította a Valutaalap javaslatát. Azzal vádolta az IMF-et, hogy "meg akarja változtatni a reformok konstrukcióját", annak ellenére, hogy ezekre az uniós hitelezők már rábólintottak. A Valutaalap szerinte a viszonylagos szegénységben élőkre akarja ráterhelni a megszorításokból fakadó terheket.

Ezzel szemben a baloldali kormányt azzal a mandátummal választottak meg a szavazók, hogy egyfelől fegyelmezetten gazdálkodjon az adófizetők pénzével, másfelől gondoskodjon arról, hogy az ezzel járó terheket a szociális szempontokat figyelembe véve, korrekten osszák el a társadalom tagjai között.

Az athéni kormány ezért inkább adóemelésekkel, az áfa és más közterhek behajtásának javításával akarja elérni a - szerinte reális - 3,5 százalékos 2018-as elsődleges többletet. A nyugdíjrendszerhez kesztyűs kézzel nyúlnának.

Nem jó jel

Az FT szakírói úgy látják, hogy Lagarde megjegyzése kellemetlen összefüggésre utal: úgy tűnik, az IMF vezére immáron számol azzal a lehetőséggel, hogy szervezete hat év után kénytelen lesz végleg kiszállni a görög válságkezelésből. A tavaly nyáron elfogadott harmadik csomagban egyelőre nem vesznek részt, mert adósságelengedés nélkül irreálisnak tartják annak céljait.

A mostani vita egyik tétje éppen az, hogy a Valutaalap formálisan is bekapcsolódjon a programba. A német - és néhány további európai - kormány szükségesnek tartja az IMF részvételét, mert szerintük ez teheti hitelessé a görög válságkezelést. Berlin egyenesen azzal fenyegetőzik, hogy kilép a programból, ha az IMF nem lép be.

Washingtoni nyilatkozatában Lagarde nem válaszolt arra az újságírói kérdésre, hogyan vehetnének részt a továbbiakban a hitelprogramban. Csak annyit mondott, hogy "nem hagyják magára" Görögországot.

Nem értenek egyet

Az európai hitelezőket képviselő brüsszeli tisztviselők ugyan a korábbi hitelprogramok során az IMF-fel együtt léptek fel Athénnal szemben, ám most olyan nagy az ellentét a felek között, hogy a múlt héten két külön tervet tettek le a görög kormány asztalára. Ezek az mentőprogram folytatásának alternatíváit tartalmazták.

Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport vezetője az IMF-közgyűlés előtt újra leszögezte, hogy a 3,5 százalékos 2018-as célt nem óhajtják megváltoztatni, mert az szerepel a tavaly nyáron elfogadott programban. Azon kell gondolkodni, hogyan lehet elérni ezt a célt.

Végül is tehát az IMF 1,5 százalékával áll szemben az EU és az athéni kormány 3,5 százaléka a 2018-as elsődleges GDP arányos költségvetési többletre vonatkozóan, és mindenki vitatkozik mindenkivel azon, milyen bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekkel lehetne ezt elérni.

Nem várnak

Ciprasz diplomáciai offenzívába kezdett, hogy kimozdítsa az ügyet a holtpontról. Ennek része az FT-be írt cikke, továbbá hogy a héten találkozott Francois Hollande francia államfővel, majd Brüsszelben tárgyalt az EU vezetőivel.

Eközben bejelentették, hogy nem várnak európai barátaik jóváhagyására, enélkül terjesztik a parlament elé az új adóreform-programot a jövő héten. A hasonló terveket korábban az EU és az IMF is provokációnak tekintette.

A Valutaalap tisztviselői nem értik Ciprasz vehemens kritikáját, hiszen ők kevesebb megszorítást és adósságcsökkentést akarnak. A helyzet azonban az, hogy az IMF rendkívül népszerűtlen Görögországban, így kiváló püfölőgépet kínál a helyi politikusoknak. A kormányzó Sziriza népszerűsége az utóbbi időben zuhant, míg a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Új Demokrácia feljövőben van. Jól jön ilyenkor a bajban lévő politikusoknak egy bűnbak.

HOZZÁSZÓLÁSOK