A családi ezüsthöz nyúl a spanyol kormány annak érdekében, hogy tartani tudja választási ígéretét, miszerint nem engedi meg az alapnyugdíjak csökkenését - derült ki a Bloomberg híréből. A korábbi értesülések még arról szóltak, hogy az inflációkövető emeléshez szükséges hárommilliárd eurót más szociális kiadásokból vonják el, ám a pontosítások nyomán mostanra világossá vált, hogy a kabinet hozzányúl a 67 milliárd eurós tartalék nyugdíjalaphoz. Ezt a forrást 2000 óta halmozzák fel azért, hogy legyen miből ellensúlyozni az elöregedő népesség miatt megemelkedő nyugdíjkiadásokat.

A 2013-as költségvetési javaslatban szereplő ígéret szerint idén legalább egy százalékkal növelik az ellátásokat, ám ha az infláció ezt meghaladná, azt kompenzálják. A nyár utolsó hónapjában 2,7 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, amit minden bizonnyal megfejelt az áfa szeptember 1-jei emelése három százalékponttal, 21 százalékra. A kormánynak a novemberi inflációs adat alapján kell döntenie a nyugdíjemelésről. Cristobal Montoro költségvetési miniszter őszintén indokolta a lépést, mint mondta: politikailag nagyon fontos, hogy fenntartsák a nyugdíjasok vásárlóerejét.

Nőni fog a külső adósság

A bibi a dologban az, hogy az alap főként spanyol államkötvényekbe fektette vagyonát. Az évek során hozzá került az államadósság tíz százaléka. Ez azt jelenti, hogy ha megcsapolják a nyugdíjalapot, akkor külső forrásból kell pótolni az állampapírpiacról kiszívott forrást. Elemzők szerint ez értelemszerűen növeli az esélyét annak, hogy Madrid uniós segélycsomagot kér.

A tavaly novemberi választásokon győztes Néppárt egyből visszavonta elődje intézkedését, amely eltörölte a nyugdíjak inflációkövető emelését. Ehhez tartja is magát, miközben minden egyéb téren szigorít: adókat emel és jövedelmeket csökkent. Ezzel tízmillió ember (szavazó) anyagi helyzetét védi. Ugyanakkor tegnap az is kiderült, hogy társadalmi párbeszédet kezdeményeznek az előrehozott nyugdíjazás rendszeréről - azaz nyilván korlátozni akarják azt -, és egyelőre mély hallgatásba burkolóznak a nyugdíjkorhatár esetleges emeléséről 65-ről 67 évre.

A nyugdíjak 122 milliárd eurót visznek el a 2013-as büdzséből, ami a szociális kiadások 60 százaléka. A költségvetés, amely az 2012-re várt 6,3 százalékról 4,5-re akarja levinni a GDP arányos hiányt, immáron a harmadik évre fogja befagyasztani a közalkalmazotti béreket és egyebek mellett adóval terheli meg a 2500 eurónál nagyobb lottónyereményeket.

"Nem az emberek fizetnek"

Spanyol médiaértesülések szerint az idősek egyéb jóléti juttatásaira, illetve a rokkantsági segélyezésre fordítható összegek ötödükkel csökkennek. Visszaveszik 30 százalékkal a legértékesebb európai műtárgygyűjteménnyel rendelkező Museo del Prado költségvetési támogatását - az intézmény ennek nyomán 2009-es büdzséjének kevesebb mint negyedével lesz kénytelen gazdálkodni jövőre.

A kormány egy Magyarországon is jól ismert érvvel próbálja eladni a megszorításokat, a hivatalos propaganda szerint úgy állították össze az eddigi kiigazítási csomagokat, hogy a terheket ne az egyszerű emberek fizessék meg. Újságírók vitatják ezt. Azzal érvelnek, hogy a kereskedelmi értékesítést terhelő forgalmi adók összesen 13,2 százalékkal emelkedtek, miközben a vállaltok terhelése három százalékkal mérséklődött. Montoro tegnapi sajtótájékoztatóján elismerte az utóbbi érvelés igazságát.