BUX
38657

Nyugdíjösszeomlás fenyeget - A magyar megoldást ajánlják

Az S&P szerint a román állami nyugdíjrendszer pénzügyi szempontból a legkevésbé fenntartható a régióban, és ez egyre valószínűbbé teszi összeomlását. A romániai magánnyugdíjkezelők szövetsége szerint Magyarországot kellene követni, ahol már évekkel ezelőtt bevezették az államit kiegészítő privát nyugdíjak rendszerét.

NAPI, 2010. december 9. csütörtök, 07:50

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikkeMinden demográfiai becslés azt mutatja, hogy a születések száma Romániában tovább csökken, az átlagéletkor pedig növekszik, így a nyugdíjak biztosításának problémája egyre fokozódik. Bármennyire próbálják emelni a nyugdíjkorhatárt, nem hiszem, hogy ez megállíthatja a halmozódó hiányok folyamatát. Ilyen szempontból ez a rendszer halálra van ítélve - nyilatkozta a bukaresti Új Magyar Szónak Biró Albin, a román országos biztosítási felügyelet tanácsának tagja.Összeomlással fenyeget a rendszerA román állami nyugdíjrendszer pénzügyi szempontból a legkevésbé fenntartható az egész közép- és kelet-európai térségben, és ez egyre valószínűbbé teszi összeomlását. A régióban itt van a legnagyobb esély arra, hogy a nyugdíjterhek elviselhetetlen teherré váljanak az állami költségvetés számára - közölte a Standard & Poor's (S&P) hitelminősítő Globális öregedés 2020: egy megfordíthatatlan igazság című jelentése. A 49 országot megvizsgáló elemzők szerint Romániát az teszi különösen sérülékennyé, hogy 2050-ig robbanásszerű növekedés várható az állami nyugdíjak költségeit illetően a bruttó hazai termék (GDP) arányában. Míg régiós összehasonlításban Magyarországon a következő negyven évben 11,3 százalékról 13,2-re, Bulgáriában pedig 9,1 százalékról 10,8-ra ugrik a GDP-nek a nyugdíjakra költendő aránya, Romániában kis híján megduplázódik: 8,4 százalékról 14,8-ra emelkedik. Persze a helyzet kialakulásában az is nagy szerepet játszik, hogy a román munkás európai szinten a legkorábban megy nyugdíjba: 2008-as adatok szerint átlagban 55,5 évesen, ráadásul ez az egyetlen ország a közösségben, ahol 2001 és 2008 között 59,8 évről több mint négy évet csökkent a nyugdíjba vonulási átlagéletkor.Magyarországgal példálóznakA romániai magánnyugdíjkezelők szövetsége (APAPR) a szomszédos államok pozitív példáját állítja a román hatóságok elé, köztük Magyar- és Lengyelországét, ahol már évekkel ezelőtt bevezették az államit kiegészítő privát nyugdíjak rendszerét. Bár az ezt kezelő intézmények és biztosítótársaságok növekvő profitja általában pozitívan járul hozzá az illető országok gazdasági mérlegéhez - például állampapír-vásárlásba fektetett, valutapiaci vagy éppen tőkepiaci beruházások révén -, a román kormány erről a nyugdíjbefizetési formáról mondott volna le megszorítási intézkedés gyanánt.

Kormányzati körökből kiszivárogtatott információk szerint állítólag épp emiatt sikerült magára haragítania a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU küldöttségét legutóbbi látogatásuk során. Míg a kabinet azzal érvelt, hogy jövendőbeli befektetésekre fordítaná azt az évi 370 millió eurót, melyet a második pillér nyugdíjaira kell költenie, a külföldi tárgyalópartnerek mereven elzárkóztak a tervezettől.Elemzők szerint az intézkedés több mint ötmillió embert érintett volna és 15-20 év múlva minden túlzás nélkül katasztrofális következményeket vont volna maga után. A szakemberek arra is rámutatnak: a második pillér jelenlegi 2,5 százalékos hozzájárulása így is kevés, de nem elhanyagolható, miután 2007 óta közel egymilliárd eurós alap gyűlt össze ily módon. Romániában az állami nyugdíjkassza összesített hiánya 40,2 milliárd euró, ami a bruttó hazai termék egyharmada - erre a sokkoló következtetésre jutottak elemzéseik során az Aviva és a Deloitte tanácsadó cégek. (Ez esetben a deficit azt a különbséget jelöli, amely egy méltó öregkort lehetővé tevő penzum összege, illetve a jelenlegi dolgozók nyugdíjelvárásai között tátong.)