BUX
39709

Obama vétózott

Ígéretéhez híven megvétózta kedden Barack Obama amerikai elnök a Keystone XL kőolajvezeték megépítésére vonatkozó törvényjavaslatot.

MTI-Eco, 2015. február 25. szerda, 07:36

Mitch McConnell, a szenátusi republikánus többség vezetője bejelentette, hogy a szövetségi felsőház március 3-án megkísérli majd leszavazni az elnöki elutasítást. Ehhez a republikánus többségű kongresszus mindkét házában kétharmados támogatottságra lenne szükség, amire megfigyelők szerint kevés az esély.

Az elnök indoklása szerint a republikánus többségű kongresszus a hozzá kedden beterjesztett törvénytervezettel meg kívánta kerülni azokat a bevált eljárásokat, amelyek célja azt megállapítani, hogy valóban amerikai nemzeti érdek-e a Kanadából a Mexikói-öbölig vezető csővezeték megépítése. Az amerikai külügyminisztérium - az üggyel kapcsolatban immár sokadszor - a mérlegelés szakaszában tart.

A mostani ugyan még csak a harmadik vétó Obama hetedik évébe lépett kormányzásában, ám a liberális The New York Times szerint mostantól hasonló elnöki intézkedések sorára lehet számítani. Az elnök a várakozások szerint így áll ellen a kongresszusi többségnek az egészségügyi reform módosítására, vagy az Iránnal szembeni újabb szankciók bevezetésére irányuló törekvéseinek.

A The Washington Times szerint Obama január 3. óta 12 vétót - 11-et hivatalos nyilatkozatokban, egyet pedig szóban - helyezett kilátásba, ami az év ezen korai szakaszában három évtizedes csúcsot jelent. A lap rámutatott, hogy a hivatalos vétófenyegetések gyakorlatát a Fehér Ház 1985-ben, a republikánus Ronald Reagan által vezette be.

A Keystone XL megépítését a calgaryi központú TransCanada társaság először 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány 2012 elején arra hivatkozva utasította el, hogy a kongresszus által számára megszabott időkeret nem tette lehetővé a döntésre vonatkozó hatástanulmányok elkészítését. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenzői környezetvédelmi kifogásokat emeltek a vezeték nebraskai szakasza ellen.

A TransCanada ezt követően kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy elkezdi megépíteni a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé eső, 780 kilométeres szakaszát. Ehhez ugyanis - mivel a csővezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad - nem volt szükség szövetségi szintű jóváhagyásra. A cég 2012 májusában újból kérelmezte a washingtoni külügyminisztérium engedélyét az északi szakasz megépítésére. Mivel ez már átlépné a kanadai-amerikai határt, a projekt nem valósítható meg az Egyesült Államok kormányának beleegyezése nélkül.

Tavaly januárban a külügy is arra a következtésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelentősebb változást a szén-dioxid-kibocsátás szempontjából. A kanadai olajat - amelynek felhasználása 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár ugyan, mint az átlagos kőolajé - mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem csővezetéken, akkor vasúton és közúton juttatják el a finomítókhoz, ami viszont nagyobb környezetszennyezési veszéllyel jár a földfelszínen.

Vizsgálat tárgya ugyanakkor, valóban olyan jó munkahelyteremtő beruházás-e a Keystone XL, mint ahogy azt támogatói állítják. Az ellenérvek szerint az építkezés valóban sokaknak adna munkát, ám elkészülte után a csővezeték üzemeltetéséhez már legfeljebb csak 40 emberre lesz szükség. Kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy a TransCanada mellett az amerikai fogyasztóknak is jelentős hasznot hajt-e a kőolajvezeték. Amennyiben elkészül, a Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz. Megépítése a számítások szerint 7,6 milliárd dollárba kerül. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelentősen tovább csökkentené az Egyesült Államok függőségét a tengerentúli kőolajtól.