OECD: a jólét méréséhez a gazdasági adatok mögé kell nézni

Magyarországon jelentősen javultak a foglalkoztatási adatok, ami hosszú távon megalapozhatja a többi jóléti mutatóban történő előrelépést is - kommentálta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb, jóléttel foglalkozó kiadványát Cséfalvay Zoltán, a magyar állandó képviselet vezetője.
MTI, 2015. október 14. szerda, 13:05

Az OECD 2011-ben mutatta be a Better Life Index mutatóját, amelynek célja, hogy a gazdasági fejlettségen túl számos területen mérje az egyéni és a társadalmi jólét szintjét és változásait. Ebben a jövedelmi, a vagyoni és a foglalkoztatási adatok mellett az oktatás, az egészségügyi helyzet, a személyi biztonság, a környezet minősége, a lakáskörülmények, a szubjektív jólét és a társadalmi szerepvállalás indikátorai is előtérbe kerülnek.

A Better Life Index eredményeit az OECD kétévente összegzi a "How's Life?" című kiadványsorozatában, amelynek harmadik kötetét Angel Gurría OECD-főtitkár október 13-án mutatta be a mexikói Guadalajarában. Az idei kiadvány külön kitér a jövőbeni jólétet megalapozó források rendelkezésre állására, a gyermekjólétre, az önkéntes munka jóléti hatásaira, illetve az általános és regionális egyenlőtlenségekre is.

Cséfalvay Zoltán a kiadványról szólva kiemelte: fontos szemléletváltást jelent, hogy az OECD a jólét mérésekor nem csak a klasszikus gazdasági adatokat veszi figyelembe, hanem számos társadalmi, környezetvédelmi indikátort is, amelyek megmutatják, hogy még a leggazdagabb országok is szembesülnek jó néhány kihívással a jólét egyes területein.

Bár a kiadvány a jövedelmi és a gazdasági helyzetet meghaladva mutatja be a jólétet, mégis egy nagyon erős kapcsolat figyelhető meg a jövedelmi szint és az általános jólét között.

Magyarországon javultak leginkább a foglalkoztatási adatok

A gazdasági indikátorokat figyelve Magyarországon javultak leginkább a foglalkoztatási adatok 2009 és 2014 között, és ezek ma már jobbak, mint Lengyelországban vagy Szlovákiában, miközben a hosszú távú munkanélküliek aránya és a munkaelvesztés esélye is csökkentek.

A rendelkezésre álló jövedelem esetében Magyarország 2013-ban az utolsó helyek között volt, nem sokkal lemaradva a visegrádi országoktól. "A korábban krónikusan alacsony foglalkoztatás leküzdése kiemelten fontos lépés, hiszen ez teremt lehetőséget az előrelépésre a jólét további területein, ami azonban már egy hosszabb folyamat" - jegyezte meg a nagykövet.

Hozzátette: "a 2013 óta tartó erős növekedés, a munkahelyek további bővülése, a reálbérek tartós emelkedése és az adóék további csökkentése várhatóan a rendelkezésre álló jövedelem terén is elhozza majd a várt javulást."

A jövőbeni jólét forrásait tekintve kiemelendő, hogy hazánkban az ötödik legalacsonyabb az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás, a másodfokú oktatást befejezők aránya pedig a többi visegrádi országhoz hasonlóan az OECD-átlagnál magasabb. Emellett a kormányban és a jogi rendszerben bízók aránya is meghaladja az OECD-átlagot.

Ami nem olyan jó

Az előrelépések ellenére komoly kihívást jelent az OECD-ben második legalacsonyabb várható élettartam, ami részben a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő dohányzási és elhízási arányhoz köthető.

A gyermekjólétet tekintve vegyes képet mutat a tanulmány. Az iskolával és a szülői környezettel kapcsolatosan számos pozitív megállapítás is található a kiadványban, amely szerint a magyar gyerekek az OECD-átlagnál nagyobb arányban szeretnek iskolába járni és az egyik legkisebb arányban éreznek nyomást a magyar diákok az iskolai feladatok miatt.

Emellett a magyar tinédzserek érzik legnagyobb arányban, hogy könnyű beszélni a szüleikkel. Ezt a pozitív szociális környezetet ellensúlyozza a tanulmány azon megállapítása, hogy 2007 és 2012 között 7 százalékról 17 százalékra nőtt azon 18 év alattiak aránya, akik relatív szegénységben éltek, ami kismértékben meghaladja az OECD-átlagot.

"A gazdasági válság különösen súlyosan érintette a gyermekes családokat, amit azonban ma már számos kormányzati intézkedés ellensúlyoz, többek között a családi adókedvezmény átalakítása, vagy éppenséggel az ingyenes étkeztetés kiterjesztése" - hangsúlyozta Cséfalvay Zoltán.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

hunnorti, 2015.10.14 13:14

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html