Körülbelül a lakosság harmada, negyede szenved évente mentális zavaroktól, attól függően, hogy mit értünk ebbe a körbe (a leggyakoribb a depresszió és a szorongás), ám az érintetteknek csak a fele kap szakszerű segítséget és még kevesebben jutnak megfelelő kezeléshez. A mentális zavarok a legszegényebb, hátrányos helyzetű csoportokban gyakrabban fordulnak elő, mint másoknál. Ráadásul ezekben a társadalmi csoportokban több rizikófaktor, közte a dohányzás és alkoholizálás, a nem megfelelő táplálkozás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, valamint a megfelelő ellátáshoz való hozzáférés nehézsége egyszerre van jelen - állapítja meg a WHO elemzése. A depresszió a nők körében kétszer olyan gyakori mint a férfiaknál, utóbbiak közül viszont többen lesznek öngyilkosok.

A mentális zavarok kezelése Dániában az állami segélyekre és rokkantnyugdíjakra fordított összeg 44, Finnországban és az Egyesült Királyságban 43, Romániában 37, az Európa legszegényebb országának számító Moldáviában pedig 25 százalékát emésztik fel.

Riasztó statisztika

Európa szerte 100 ezer lakosra átlagosan 13,9 öngyilkos jut, de az egyes országok között nagy a különbség. Mindenesetre a világon a legnagyobb öngyilkossági rátával rendelkező országok mind európaiak, több országban is az öngyilkosság a tinédzserkori halálozás vezető oka. Az európai férfiak ötször gyakrabban követnek el öngyilkosságot, mint a nők. Becslések szerint az öngyilkosok 20 százaléka kapcsolatba lép a háziorvosával, vagy a pszichiátriai szolgáltatóval a halála előtti héten, 40 százalékuk pedig az azt megelőző hónapban.

A lakosság elöregedésével növekszik a demencia előfordulása, a 65 év feletti korosztályban 5, a 80 felettieknél 20 százalék érintett. A munkanélküliség, az adósság és a társadalmi egyenlőtlenség mind rizikófaktorai a depressziónak és kapcsolatban állnak az öngyilkossággal. A felmérés szerint a mentális zavarokkal küzdők jellemzően 20 évvel korábban halnak meg, mint az átlag lakosság.

Ezt teszi velünk a környezet

Szoros a kapcsolat a lelki egészség és az életkörülményeink között  - hangsúlyozza a WHO. A nyomor, a munkanélküliség, a rossz munka- és lakáskörülmények, az alacsony iskolázottság mind csökkentik a jól-létet, és jelentősen növelik a mentális zavarok kockázatát. A lelki egészség zavarainak mintegy fele még a 14. életév előtt kezdődik, s noha léteznek költséghatékony bevatakozások, a WHO felmérése szerint a lelki egészség kassza kevesebb mint egy százalékát költik prevencióra.

Mit tehetünk?

Bizonyított, hogy hatékonyan meg lehetne állítani a rizikócsoportba tartozók egészségének romlását - állítja a WHO. A körzeti nővérek, háziorvosok képzése segíthet a depresszió felismerésében, a szülői tréningek javítanak a kötődésen, a bántalmazások megelőzésében. Az óvodai helyek biztosítása s az iskolai képzési programok mind költséghatékony segítségnek bizonyulnak. A nagy pszichiátriai intézmények bezárása és családsegítő központok alapítása, a munkahelykínálat bővítése vezet a megoldás felé.

Ilyen kezdeményezésekkel javíthatunk a jól-léten, növelhetjük a produktivitást és megelőzhetünk néhány öngyilkosságot - jelenti ki a WHO elemzése. A szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférésnek köszönhetően azonban a mentális zavarokkal küzdők nagy része vagy egyáltalán nem, vagy csak későn jut kezeléshez. Ráadásul a stigmatizációtól való félelem miatt sokan nem is keresik ezeket a szolgálatokat - hívják fel a figyelmet szakértők.

Európa szerte széles skálán mozog a mentális egészségszolgálatokra fordított forrás. Noha a munkahelyek elvesztése és a növekvő öngyilkossági ráta miatti aggodalom egyre erősödik, több országban annak is fennáll a kockázata, hogy a megszorítások miatt éppen a mentális betegségekre fordított költségeket csökkentik.