Olyan időjárási katasztrófa jöhet, amilyet még nem láttunk

Korán örülnek a klímaváltozás-szkeptikusok, ha a legújabb kutatásokra mutatnak, melyek arról árulkodnak, hogy az esőerdők is szén-dioxidot termelnek. A Földet az emberiség veri szét és lassan a párizsi klímaegyezmény is elégtelen, kezdhetjük megszokni a gigahurrikánokat.
Szabó Dániel, 2017. október 17. kedd, 14:47

Közhelyszámba megy a tudósok figyelmeztetése, hogy az emberiségnek vissza kell fognia az üvegházhatású gázok termelését, mert lassan élhetetlenné válik a Föld. A világ vezetői pedig hiába tesznek a párizsi klímaegyezményhez hasonló vállalásokat, hogy megóvják a környezetet, már a természet is az ember ellen dolgozik.

A NASA és a Coloradói Állami Egyetem szakértői legfrissebb, a hurrikánokról és az el Nino-hatásról szóló elemzésükben ugyanis megdöbbentő felismerésre jutottak: noha azt hitték, hogy a különböző szabályozások eredményeképp a légkör szén-dioxid-telítettsége elérte a csúcsát és nem nő tovább, az új mérések azt mutatják, hogy az elmúlt két évben annyi volt a légkörben az üvegházhatású gázból, amennyi az ezt megelőző kétezer évben még soha.

Négy gigatonnával nőtt a szén-dioxid jelenléte a légkörben, ez 50 százalékkal nagyobb a 2011-ben mértnél. Ráadásul eközben az emberi eredetű kibocsátás 2 gigatonnával csökkent. Az igazán aggasztó az, hogy tehát nem az emberiség "pumpálta tele" a levegőt a fosszilis anyagok égetésével, hanem az esőerdők. A dél-amerikai, afrikai és ázsiai esőerdők 6 gigatonnányi szén-dioxidot eresztettek ki magukból - írja a Quartz.

Nem a Föld öl meg minket, hanem fordítva

Elsőre tehát úgy tűnhet, hogy azon klímaszkeptikusoknak van igazuk, akik tapsoltak örömükben, amikor Donald Trump amerikai elnök kiléptette országát az ENSZ klímavédelmi egyezményéből. Ellenkezőleg: bizonyíthatóan nem arról van szó, hogy a Föld életében váltják egymást a felmelegedő és a jeges periódusok, így viszont már óriási bajban van az emberiség - és csak maga tehet róla.

A jelenség oka valószínűleg az, hogy az egyre melegebb és szárazabb klíma okozza azt, hogy az esőerdők is "beleálltak" a légkörgyilkolási versenybe. A fotoszintézis ugyanis bonyolultabb folyamat annál, mint hogy a napfény és a víz hatására a növények megkötik a szén-dioxidból a szenet, egy sor más tényező is befolyásolja azt. Például a levegő kémiai összetétele, de fontos az is, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a növények is lélegeznek és oxigénre van szükségük az életben maradáshoz. A szén-dioxid-felvétel utáni oxigénkibocsátás "csak" melléktermék.

A nagy melegben sok faj nem tudja kinyitni gázcserenyílásait - a sivatagi növények általában ilyenek - és éjszaka szén-dioxidot bocsátanak ki. Ha szárazabbak a körülmények, erősebb a napsütés vagy melegebb van, akkor kevesebb szén-dioxidot kötnek meg a fotoszintézis során. Éjszaka viszont többet bocsátanak ki. Leegyszerűsítve: most már olyan meleg van, hogy a növények üvegházhatású gázokat "izzadnak".

Megy a tippelgetés

A klímakutatók jelenleg a felszíni mérések mellett műholdakról is vizsgálják a levegő összetételét. Az utóbbi viszont nem elég precíz, így nehéz megmondani, hogy az emberi tevékenység pontosan mennyi gázt "rak" a levegőbe. Sok függvényt használnak a pontosításra - próbálják nyomon követni, hogy bizonyos helyeken hogy növekszik a koncentráció, ott pedig milyen gyárak vannak, aztán ezt összevetik a mérési adatokkal.

Viszont a Volkswagen körül kirobbant dízelbotrány is arra figyelmeztet, hogy az emissziós adatokat nem szabad "bemondásra" elhinni. Az autóipari konszern külön szoftverrel játszotta ki a méréseket, így papíron kisebb lett a kibocsátás. Így pedig még nehezebb kiszámolni, hogy az emberiségnek mennyi fosszilis terméket égethet el.

Abban azért viszonylag biztosak a kutatók, hogy Donald Trumpnak és a többi klímaszkeptikusnak nincs igaza, mivel a historikus adatok jól mutatják, mennyit tett hozzá a folyamatokhoz az emberiség. Az iparosodás korával egybeesik a kibocsátás növekedése. A történelmi adatokról pedig tanúskodnak a fák évgyűrűi vagy a sarkvidéki jégrétegek (már amíg léteznek).

A jelenlegi trendek egy irányba mutatnak

Az üvegházhatás egyre közelibb probléma: a szélsőséges időjárásra mind könnyebb példát találni. Az idei hurrikánszezonban, több mint 120 év után idén először söpört végig tíz trópusi vihar az Atlanti-óceán térségén. Az pedig példa nélküli, hogy a tíz hurrikánból kettő (Irma és Maria) is elérte a legnagyobb erősséget, ötös kategóriájú volt. Míg a Texast romba döntő Harvey és a José négyes kategóriájú volt.

A briteket "kóstolgató" Ophelia pedig a legerősebb, amely valaha elérte a szigeteket. Ráadásul a hurrikánszezon november végéig tart. Mivel az el Nino hatásban fontos szerepe van annak, hogy az esőerdők mennyi gázt kötnek meg, a következő években is hasonló viharokra lehet számítani.

Az időjárás szélsőségességet az is mutatja, hogy október elején Dél-Európán hőhullám volt, megteltek a francia Riviéra strandjai. Száraz, szinte nyárias idő volt. A hónap második felére is hasonlót ígérnek. Az elmúlt évek alapján pedig nagyon hideg télre van kilátásunk, míg az esőerdő övezetben további száraz időt jósolnak. A Verge cikke szerint az északi féltekén pedig kevéssé szeles időre van kilátás, amely azt jelenti, hogy megnőhet a szmog a városokban.

A címlapképen az látható, hogy milyen lenne a légkör szén-dioxid-telítettsége, ha az esőerdők és a tengerek nem tudnának több szén-dioxidot felvenni. Forrás: NASA

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

laci_52, 2017.10.20 11:38

@Kotkodus: Márpedig na4-nek igaza van. A klímaváltozás tény, adatok igazolják, csak az nincs bebizonyítva, hogy az emberi tevékenység okozza. Az is lehet, hogy most csak egy-két évtizedes kilengésről, ingadozásról van szó. A Földön mindig voltak melegebb és hidegebb, szárazabb és nedvesebb időszakok.

A globális felmelegedéssel való riogatás sokak számára nagy üzlet, nem véletlenül harsogják ezerrel, hogy baj lesz.

Egyébként is: vannak olyan helyei a bolygónknak, amely élhetőbbé válik, például Skandinávia, Szibéria, Kanada vagy Alaszka.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Kotkodus, 2017.10.20 10:14

@na4: "...az új mérések azt mutatják, hogy az elmúlt két évben annyi volt a légkörben az üvegházhatású gázból, amennyi az ezt megelőző kétezer évben még soha..."

"...a historikus adatok jól mutatják, mennyit tett hozzá a folyamatokhoz az emberiség. Az iparosodás korával egybeesik a kibocsátás növekedése. A történelmi adatokról pedig tanúskodnak a fák évgyűrűi vagy a sarkvidéki jégrétegek (már amíg léteznek)..."

tudod na4, ahhoz, hogy a véleményednek alapja legyen először meg kellene tudnod cáfolni 1-2 tudományos tényt... ennek hiányában csak a saját ostobaságodat hirdeted nyilvánosan...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

malkom, 2017.10.19 15:30

Ma már totális idiótának kell lenni ahhoz, hogy ne ismerjük el az ember által okozott klímaváltozást. Jó, hogy most kiderült az is, hogy brutális geomérnökség alkalmazására lesz szükség a helyzet megmentésére. A párizsi klímacselekvés csak a hosszútávú eredményekhez segít hozzá, párhuzamosan rövidtávú folyamatok sokaságára lesz szükség kombinálva. Lehet, hogy ez is katasztrófához vezet, de legalább valamilyen esélyünk maradhat a túlélésre.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2017.10.18 17:01

Nem bizonyított, hogy az emberi beavatkozás okozza a klímaváltozást. Meglepő lehet, de ehhez nincs elegendő adat. Klímaváltozások viszont már az ipari forradalom, ill. az emberiség előtt is voltak, vagyis alighanem asztronómiai okai vannak. A folyamatos huhogás azért megy, mert az állami, közpénzeken dőzsölő klimatológusokat azonnal mind kirúgnák, ha kiderülne, hogy nem az ember a klímaváltozás oka. Ezért aztán vég nélkül megy a riogatás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html