Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Angela Merkel német kancellár a mai európai uniós csúcsértekezleten nem szándékozik szóba hozni Orbán Viktor miniszterelnök pénteki nyilatkozatát, amelyben Merkel egy nappal korábbi nyilatkozatát Magyarország 1944. márciusi német megszállásához hasonlította - tudta meg a Népszabadság diplomáciai forrásokból. Ha ez így lesz, akkor Orbánon múlik, hogy személyesen, netalántán nyilvánosan bocsánatot kér-e vagy sem. Vélhetően telefonon már megmagyarázta pénteki elszólását, ám külpolitikai szakértők bizonytalanok abban, hogy ma mit tesz, ugyanis, mint mondják, a magyar kormányfő személyiségéből nem következik a nyitottság a nyilvános bocsánatkérésekre.

Orbán ma délután 5 órakor sajtótájékoztatót tart Brüsszelben. A miniszterelnök a túlzottdeficit-eljárásról is beszélhet, hiszen május 29-én teheti meg az Európai Bizottság a javaslatát a Magyarországgal szembeni eljárás megszüntetésével kapcsolatban. A végső döntésre a június 22-i Ecofin ülésen kerül sor.

Orbán Viktor Magyarország további elszigetelődését kockáztatta az Európai Unióban pénteki megjegyzésével - állítja a Bloomberg cikke, amelyet a hírügynökség berlini és budapesti tudósítója jegyez. Az ügy óriási vihart kavart a német sajtóban és vezető politikusokat is megszólalásra késztetett. Guido Westerwelle külügyminiszter "sajnálatos kisiklásnak" minősítette Orbán szavait.

Lovasság akkor és most

Merkel egyébként azzal a megjegyzéssel, miszerint nem kell mindjárt Magyarországra a lovasságot küldeni, választási kihívója, a szociáldemokrata Peer Steinbrück egy 2009-es szófordulatára utalt vissza. Steinbrück akkor azt javasolta, hogy állítsák csatasorba a lovasságot Svájc ellen - azaz gyakoroljanak kemény nyomást az alpesi országra -, hogy fogadja el a nemzetközi adózási standardokat, azaz ne adjon helyet a jövedelmüket svájci bankszámlákon eltüntető németeknek.

Ráadásul a kancellár enyhíteni akarta politikai ellenfele támadását a magyar kormány ellen, ugyanis Steinbrück Magyarország uniós döntési jogkörének megvonásáról beszélt, amit Merkel megjegyzésével lényegében visszautasított. Ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy meg kell győzni a magyar vezetést arról, hogy teljesítse az uniós elvárásokat.

Görögök ezek?

A német politikusok egy része gúnyolódva reagált a magyar miniszterelnök megjegyzésére. Rupercht Polenz, a kormányzó kereszténydemokrata párt, a CDU vezető külpolitikai szakpolitikusa úgy véli, hogy Orbán Viktor egyre inkább megterheli a hagyományosan jó német-magyar viszonyt. Olyan náci összehasonlítással élt, amelyhez hasonlókat eddig csak a görögországi tüntetések elvakult résztvevőitől lehetett hallani.

A magyar külügyminisztérium azzal védekezik, hogy Orbán voltaképpen Steinbrück nyilatkozatára reagált, nem Merkel arra adott válaszára. A kancellár visszautasította ellenfele Magyarország uniós kizárására vonatkozó szavait, amivel a magyar kormány teljesen egyetért. Emellett visszautasítja, hogy Magyarországot vagy a magyar kormányt bevonják a német választási kampányba.

Külpolitikai szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Orbánnak nem egy váratlanul feltett kérdésre kellett reagálnia péntek reggeli rádióinterjújában, hanem egy előző napi pengeváltásra, azaz volt ideje végiggondolni válaszát. Ennek tükrében nem elfogadható, hogy utólag meg kell magyarázni a szavait. A német kancellária egyébként nem kommentálta Orbán Viktor megjegyzését és az azt követő politikai botrányt.