Fokozatosan át kell tolni forintba, a magyar államadósság külföldi devizában elszámolt részét - emelte ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök hét végi interjújából a Wall Street Journal (WSJ). Jelenleg a tartozások 40 százalék devizaadósság, amelynek legnagyobb részét euróban kell majd visszafizetni. A magyar miniszterelnök ezzel csak megismételte a kormány régi törekvését, összefüggésbe hozva azt is svájci frankkal kapcsolatos múlt heti sokkal.

Szerinte Magyarországnak az lenne a legjobb, ha államkötvényeinek a lehető legkisebb része lenne külföldi devizaadósság. Ezért a kormány azon lesz, hogy csökkentse ezt az arányt. Ennek érdekében egyre nagyobb mértékben kívánnak támaszkodni a magyar állampolgárokra. Más szóval amikor lejárnak a külföldi adósságok, akkor ezek helyett tőlük akarnak forrást szerezni a magyar állam tartozásainak kifizetésére. A magyar adósság az MNB adatai szerint a GDP 80,3 százalékán állt szeptemberben - emlékeztet a WSJ.

Pénzügyi válság?

Orbán dicsérte kormánya és a Magyar Nemzeti Bank tavalyi döntését, amely szerint egy korábbi, erősebb forintárfolyamon váltják át a deviza-jelzáloghiteleket forintra, mivel ezzel sikerült megelőzni, hogy a múlt heti svájcifrank-erősödés kiüsse az adósokat. Piaci szakértők is egyetértenek azzal, hogy nagy szerencséje volt ezzel a döntéssel az Orbán-adminisztrációnak. Egyesek közülük ezzel kapcsolatban bezzeg országként állítják szembe Magyarországot Lengyelországgal szemben.

A lengyel zloty 23 százalékkal értékelődött le a frankkal szemben, miután a svájci jegybank feladta az frank árfolyamának védelmét, ami jó hír a lengyel exportőröknek, ám nem annyira öröm a deviza-jelzáloghiteleseknek. A lengyel lakáskölcsönök 46 százaléka devizahitel. A Bloombergnek nyilatkozó egyes szakértők egyenesen arról beszéltek, hogy ezek elszállása miatt kérdésessé válhat Lengyelország pénzügyi stabilitása.

Nem olyan sok

A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők szavaiból azonban az derült ki, hogy nincsenek igazán nagy bajban a lengyelek. Az említett 46 százaléknyi lakáscélú devizahitel ugyanis nem igazán nagy összeg. A lengyel adósok összesen 131 milliárd zloty értékű svájcifrank-kölcsönnel tartoztak novemberben hitelezőiknek, miközben a lengyel GDP 2014-ben 1,65 ezer milliárd zloty volt. Ez azt jelenti, hogy a kritikus adósság az árfolyam megugrása előtt a bruttó hazai termék nyolc százaléka volt.

Az új helyzetben ez tíz százalékra emelkedett. Ez valójában nem sok. Ráadásul a törlesztőrészletek kisebb mértékben emelkedhetnek, mint amennyivel a frank erősödött a zlotyval szemben, mivel a kamatok csökkennek. A Citi elemzői szerint a havi törlesztőrészletek összességében a GDP kevesebb mint 0,2 százalékával kúszhatnak feljebb.

Ha ehhez hozzávesszük az energiahordozók és a nyersanyagok kedvező áralakulását - ami a szakértők egy része szerint szerepet játszott abban, hogy a svájci jegybank úgy látta, feladhatja az 1,2 frank/eurós árfolyamkorlátot -, akkor a lengyelek az egész ügyet lerázhatják magukról. A legrosszabb esetben halvány billenést okozhat a lengyel gazdaságnak a devizaadósságok megugrása. Sokkal nagyobb gond, hogy miközben alacsony a születési ráta, azaz a társadalom elöregszik, a munkaképes korú lakosság jelentős része kivándorol.

Ugyanakkor a lengyel kormány tárgyalásokat folytat a bankokkal és szükség esetén nagyobb mértékben támogatná a svájci frank árfolyamának megugrása miatt bajba került devizahiteleseket - közölte Janusz Piechocinski lengyel gazdasági miniszter egy vasárnap esti sajtóértekezleten. Erről bővebben ide kattintva olvashat.