Beata Szydlo, Lengyelország miniszterelnöke januárban az Európai Parlamentben azt állította, hogy országa körülbelül egymillió menekültet fogadott be Ukrajnából, akiken senki sem akart segíteni. Ez azonban nem 100 százalékban fedi a valóságot. Nem menekültekről van szó, hanem legálisan érkezett vendégmunkásokról - derül ki Gazeta Wyborcza internetes portáljának cikkeiből.

Emberáradat

Kapcsolódó

Lengyelországot valóban lavinaként özönlötték el a külföldiek, főleg ukránok, akik közül sokan csak ugródeszkának használják az EU keleti szélén lévő országot. Amit megkapják a munkavállalásra jogosító vízumot, azonnal továbbutaznak az EU belseje felé.

Csak idén az év első felében 630 ezer munkavállalási engedélyt adtak ki külföldieknek, ami megközelíti a 2015-ben kiadott 780 ezres számot. A papírok 97 százalékát ukránok kapták. A Varsóhoz közeli almaültetvényeken már szinte nem hallani lengyel szót, inkább ukránul folyik a társalgás a vendégmunkások között.

Hívogató szabályok

Az óriási munkaerő-beáramlás előtt az nyitott utat, hogy 2006-ban leegyszerűsítették a külföldiek alkalmazására vonatkozó adminisztratív eljárást. Elég bejelenteni a helyi munkaügyi hivatalban az érkezőt, és máris megkapják a fél évre szóló engedélyt. Az ukránokon túl sok orosz, belorusz, örmény, grúz, moldáviai érkezik.

Hasonló a helyzet a vízummal, ami utat nyitott a dokumentumok feketekereskedelme előtt. A Gazeta értesülései szerint a számos álcég egyikénél az ukránok készek 300 dollárt (83 ezer forint) is fizetni az engedélybrókereknek. És ezt még mind semmi.

"Beépített emberek"

A Lengyelország délkeleti részén lévő Rzeszówban két ukrán alapított egy építőipari vállalkozást, amely munkaközvetítéssel is foglalkozik. Pontosabban az előbbit már feladták és csak az utóbbira koncentrálnak. Néhány hónap alatt 381 külföldit jegyeztek be a munkaügyi hivatalnál, amivel 18 ezer zlotyt (1,3 millió forint) vágtak zsebre.

A sajátos emberkereskedelem a hatóságoknak is feltűnt. A határőrség 10 véletlenszerűen kiválasztott céget ellenőrzött, amiből kiderült, hogy 1500 munkavállalási engedélyt kértek, 1433 ember érkezett, munkába azonban már csupán 199-en álltak közülük.

Az ukránok egy része természetesen nem tér haza engedélye lejárta után, hanem feketén folytatja a munkát. Sokuk mindenáron el akar jönni hazájából, nekik Lengyelország olyan, mint a lengyeleknek Nagy-Britannia.

Hiányzik a technika

A hatóságok ellenőrzését nehezítik a technikai hiányosságok. Nincs közös adatbázisuk, nem tudnak információkat cserélni a gyanús személyekről és cégekről. Az illetékesek szerint szigorítani kellene a munkavállalási szabályokat.

Jövőre változások lesznek. Bevezetnek egy nyolc hónapra szóló engedélyt a mezőgazdaságban és az idegenforgalomban elhelyezkedő külföldieknek, ám az említett volt szovjet tagköztársaságokból érkezők csak hat hónapra kapják meg a papírokat. Emellett kiépítik az egységes országos regisztrációt.

A munkaügyi tárca növelni akarja az kelet-európai vendégmunkásoknak fizetendő bért, hogy a munkaadók ne játszhassák ki őket a hazai dolgozókkal szemben. A munkaadóknak persze nem tetszik a szabályok merevebbé tétele, és az engedélyezési eljárás várható elhúzódása.

Már szakszervezet is

A legnagyobb lengyel szakszervezeten (OPZZ) belül létrejött a Lengyelországban dolgozó ukránok szakszervezete. Egyelőre 40 tagjuk van, de még csak most kezdték a toborzást és az információk terjesztését szolgáló rendszer (internetes oldal) kiépítését. Azokban a szektorokban, ahol ukránok dolgoznak nincsenek lengyelek, ezért nem számíthatnak a hazai kollégáik segítségére a munkaügyi vitákban. Az OPZZ nemzetközi osztályának vezetője felhívja a figyelmet ezzel kapcsolatban arra, hogy a második világháború óta nem volt annyi külföldi Lengyelországban, mint most.