Az Európai Központi Bank (ECB) azt fontolgatja, hogy görög és ciprusi bankok bóvli kategóriába sorolt értékpapírjait is vásárolni fogja monetáris enyhítési programja keretében - jelentette a Financial Times az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva. Ehhez az európai jegybank döntéshozóinak fel kellene puhítaniuk az ECB értékpapír-vásárlási szabályait, ám enélkül nem jutna a gazdaságba pumpált friss pénzből az eurózna mind a 18 tagállamának.

Az ECB várhatóan csütörtöki kamatdöntő ülését követően jelenti be az eszközalapú értékpapírok (ABS) vásárlásával kapcsolatos terveinek részleteit. A bank ennek részeként különböző hitelekkel fedezett, összecsomagolt értékpapírokat fog vásárolni, amivel felszabadíthatja a kereskedelmi bankok ezekben fekvő pénzét, amit azok a gazdaságot élénkítő hitelekre fordíthatnának. Ezzel azonban magára húzza ezeknek a csomagoknak a kockázatát.

Kell egy kiskapu!

A gond az, hogy Görögország és Ciprus esetén ez a kedvező beavatkozás pillanatnyilag lehetetlen, így az a veszély fenyeget, hogy ez a két ország kimarad az ECB monetáris enyhítésének áldásos hatásából. Ennek az a háttere, hogy az eurózónán belül ez az a két ország, amelynek államkötvényeit a hitelminősítők a bóvli kategóriába sorolják, ezért - saját szabályaiknak engedelmeskedve - bankjaik papírjait sem osztályozhatják ennél sokkal jobbra.

Az európai jegybank viszont most még szigorú belső szabályozásához köti az ABS-ek vásárlását, aminek a görög és a ciprusi bankok az előbbiek miatt nem tudnak megfelelni. Az ECB jelenleg csak olyan ABS-eket vásárolhat, amelyek legalább BBB besorolást kapnak, azaz megfelelnek a bank fedezetekkel kapcsolatos elvárásainak. Az utóbbi alatt az értendő, hogy az európai jegybank köteles hitelt nyújtani azoknak az eurózónás kereskedelmi bankoknak, amelyek ilyen szintű értékpapírokat kínálnak fel fedezetül. Lényegében ez az euró pénzteremtési folyamata.

Jó lesz vagy nem lesz jó?

Mivel a görög és a ciprusi pénzintézetek nem érik el ezt a szintet, az ECB-nek lejjebb kell szállítania igényeit, hogy ezeket is bevonhassa az eszközalapú értékpapírok vásárlásába. Ezért ha a bank döntéshozóinak többsége úgy dönt, akkor a monetáris enyhítési program keretében ennél gyengébb osztályzatot kapó, akár bóvlinak minősülő ABS-eket is vásárolhatna az európai jegybank.

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke, aki e pozíciójánál fogva tagja az ECB monetáris tanácsának, általában is ellenzi az ABS-vásárlásokat, mivel úgy véli, hogy ezzel indokolatlan kockázatot vállal a bank. Ez fokozottan igaz lenne a görög és a ciprusi papírok esetén. Ugyanakkor nincs vétójoga, úgyhogy várhatóan a többség vele szemen fog szavazni. Egy vezető görög bankár a brit fundweb hírportálnak azt mondta, hogy ha az ECB Görögországban is ABS-vásárlásokba kezdene, annak jelentős pozitív hatása lenne a bankrendszerre és a gazdaságra.