Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az oroszok túlnyomó többsége ellenzi, hogy a kormány az egészségügyre és az oktatásra szánt forrásokat a gazdaság más ágazataira, illetve egyáltalán bármilyen más célra fordítsa - idézte a bne hírportál a Levada Center közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményét. A vizsgálatot annak kapcsán végezték el, hogy az olajár tartósnak bizonyult hanyatlása miatt újra kellett tervezni a 2015-ös költségvetést.

A kormány ennek részeként jelentette be, hogy az egészségügyi ellátás és a oktatás rovására növelik a védelmi kiadásokat. A válaszadóktól azt kérdezték, hogy ha már mérsékelnék az e két szférának jutó forrásokat, akkor milyen egyéb területek finanszírozásának növelését támogatnák. Az eredmény meglehetősen egyértelmű: az felmérés résztvevőinek 60 százaléka nem ért egyet azzal, hogy bármilyen más célt finanszírozzanak az egészségügy és az oktatás büdzséjéből.

Ezen az áron nem kell

Viszonylag jól szerepelt a Krím és Szevasztopol kikötőváros fejlesztése: az oroszok 16 százaléka véli úgy, hogy erre célra lehetne fordítani a két kritikus szférától elvett pénzt. A távol-keleti régió fejlesztése esetén már csupán 11 százalék ez az arány. A válaszadók hét százaléka adna pénzt az egészségügy és az oktatás rovására a jelzáloghitelük törlesztésével bajlódó adósoknak. A Moszkva-Kazany autópálya esetén csak öt százalék ez az arány és több katonai fejlesztés is csak 1-1 százalékos támogatottságot tudott elérni.

A Kreml eredetileg 100 dollár/hordós olajárral tervezte a idei büdzsét, ám a tavaly júniusban indult hanyatlás nyomán januárra ennek felére esett az ár, és mostanra csak nagyjából 65 dollárig kapaszkodott vissza. Eközben az infláció januárban két számjegyűre nőtt és a GDP 2015-ös növekedésre adott előrejelzést a kétszázalékos pluszról 2,7 százalékos zsugorodásra módosította a Világbank.

Ide vele!

Egy további kérdésben azt tudakolták a közvélemény-kutatók, hogy az oroszok szerint mire kellene költeni az állami támogatásokat. Kétharmados többséget - 67 százalékos támogatottságot - ért el az a válaszlehetőség, amely szerint az emberek életszínvonalának emelésére kelleni költeni az adófizetők pénzét. Az egészségügyi szolgáltatások javítására a megkérdezettek 55 százaléka fordítana a közösből, a szociális hátrányban lévő csoportoknak 52 százalékuk adna közpénzt.

A dobogós helyezettek után meglehetősen nagy űr következik. Az oktatás és a tudomány fejlesztését csak az emberek 26 százaléka tartja elég fontosnak ahhoz, hogy erre költené az állami forrásokat. Az utak javítása és építése esetén 22 százalék ez az arány, az innováció és az ipari modernizáció viszont már csak 14 százalékot ért el. A nemzeti büszkeség megtámogatására különösen alkalmasnak látszó katonai erő, azaz a hadsereg modernizálására csak a megkérdezettek 12 százaléka fordítana közpénzt, a nagy sporteseményekre (olimpia, foci-vb) 100 emberből csak öt adna az adófizetők pénzéből.