Az orosz külügyminiszter az USA-t - amely már az uniós intézkedésektől függetlenül saját szankciókat is bevezetett - azzal vádolta, hogy a nyugatbarát kijevi kormány támogatásával hozzárjárul az ukrán konfliktushoz.

Az uniós nagykövetek pénteken elvi megállapodásra jutottak az Oroszországgal szemben alkalmazandó, az eddiginél átfogóbb, egész gazdasági szektorokat érintő szankciós intézkedésekről, de a jelenleg ismert verzió szerint a korábbi javaslattal szemben a szankcionálandó területek közül kikerült a gázszektort érzékenyen érintő technológiák korlátozása - ezek komoly csapást mérhettek volna a Gazprom Déli Áramlat projektjére, illetve a Novatek sarkvidéki LNG létesítményére. A pénzpiaci, fegyverkezési, és hi-tech termékekre vonatkozó korlátozások várhatóan csak jövőbeli szerződésekre fognak vonatkozni, így Franciaország Mistral helikopterekre vonatkozó megrendeléseit nem fogja érinteni.

Bővült a feketelista

Az EU azonban beutazási tilalmakat és vagyonbefagyasztást rendelt el az FSZB orosz biztonsági szolgálat és külföldi hírszerző szolgálat vezetőijével, Alekszander Bortnyikovval és Mihail Fradkov volt miniszterelnökkel, valamint több más orosz tisztségveiselővel szemben, mondván, ők hozzájárultak Oroszország azon politikai döntéseihez, amelyek sértik Ukrajna függetlenségét és nemzeti integritását.

Bortnyikovon, Fradkovon és Ramzan Kadirov csecsen elnökön kívül szerepel a névsorban Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács vezetője és helyettese, Rasid Nurgalijev, továbbá a testület egyik tagja, Borisz Grizlov, illetve több kelet-ukrajnai szakadár politikai és katonai vezető.

A szankciós listára felkerült kilenc vállalat és ugyanennyi állami és társadalmi szervezet, köztük Donyeck és Luhanszk megye adminisztrációja, a szakadárok több katonai egysége, így az ügynevezett luhanszki gárda, a "délkeleti hadsereg", a Donyec-medencei népi hadsereg és a Vosztok zászlóalj.

A feketelistára most 15 orosz és ukrán személy, valamint 18 vállalat került még fel, így már az intézkedések által érintett személyek száma 87-re, a vállalatoké és más szervezeteké pedig 20-ra emelkedett a Reuters szerint.

Kiegyensúlyozottak a szankciók

Herman Van Romuy, az Európai Tanács elnöke a javasolt szankciókat úgy jellemezte: a korlátozások az EU szempontjából az előnyök és hátrányok tekintetében kiegyensúlyozottak, az esetelges későbbi enyhítéshez pedig megvan a kellő rugalmasság. Van Rompuy szerint ezeknek az intézkedéseknek erős hatása lehet az orosz gazdaságra miközben az EU gazdaságaira mérsékelt hatást gyakorolhatnak.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közölte, hogy az Európai Bizottság pénteken késő este elfogadta a javaslat jogi szövegét, most már a végső döntés a tagállamok kormány- és államfői kezében van és reményét fejezte ki, hogy ezt a javaslatot a jövő héten a tagállamok vezetői el is fogadják. Az EU nagykövetei keddi találkozójukon hozhatják meg a végső döntést.

Moszkva dühös

Az orosz külügy közleményében erre úgy reagált, hogy a szankciók újabb listája közvetlen bizonyítékai annak, hogy az EU tagállamai a regionális és nemzetközi biztonsági kérdésekben az Oroszországgal való együttműködés teljes leépítésének útjára léptek. Ebbe beleértendő a tömegpusztító fegyverek terjedése, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és más újabb fajta kihívásokat jelentő veszélyek elleni fellépések. "A meggyőződésünk, hogy az ilyen döntések lelkes fogadtatásra találnak a globális terroristák körében" -  fogalmaz a közlemény a Reuters szerint.

Az EU már márciusban, a Krím elcsatolását követően több magasrangú orosz tisztviselővel szemben bevezetett beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelt el. A most, az EU tagállamainak vezetői által elfogadásra váró javaslat az orosz gazdaság szempontjából érzékeny szektorokat érintő szankciókat tartalmaz, amelyet a 298 emberáldozattal járó MH17-es maláj gép lelövése miatt helyezett kilátásba az unió. Az USA és az EU országai ugyanis úgy vélik, a szeparatisták Oroszországtól kapott föld-levegő rakétával lőtték le az utasszállítót. A szakadárok tagadták a vádat, Oroszország pedig tagadta, hogy ilyen fegyvert szállított volna a szakadároknak.

Washington is hibás

Szombaton, egy később kiadott közleményben az orosz külügy Washington felelősségét is firtatta az ukrán válságban. Moszkva szerint Kjevet az USA folyamatosan az ukrán orosz nyelvű lakosság elégedetlenségének elnyomására kényszeríti. Moszkva szerint az Obama-adminisztrációnak részleges felelőssége van mind az Ukrajnán belül kialakult konfliktusban, mind annak komoly következményeiben. A Reuters szerint ez arra a washingtoni véleményre volt válasz, miszerint Vlagyimir Putyin elnök legalább részben felelős a maláj géppel történtekért.

Egy szombaton a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban az Oroszországgal egyébként erős kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező Németország külügyminisztere, Frank-Walter Steinmeier is keményen kiállt az új uniós szankciók bevezetése mellett.

A maláj miniszterelnök, Najib Razak pedig közölte, hogy szerdán megbeszéléseket folytat Mark Rutte holland miniszterelnökkel arról, miként lehet biztosítani a nemzetközi szakértők teljes hozzárférését a baleset helyszínéhez. A szeparatisták felügyelete alatt áll ugyanis az a terület, ahová lezuhant az MH17-es utasszállító.