Alapos meglepetést okozott szerdán az elemzőknek a Fed, amikor a pénznyomtatás csökkentése helyett továbbra is 85 milliárd dolláron tartotta a havi keretét. Az amerikai jegybank legfőbb indoka az idei év a korábbi várakozásoknál gyengébb kilátásai voltak, a piac pedig természetesen kitörő lelkesedéssel fogadta a hírt - más kérdés, hogy mostanra megnyugodtak a kedélyek. Több neves befektető szerint azonban a Fed ezzel a lépésével csak egy újabb szívességet tett a gazdagoknak, a válság kirobbanása óta ki tudja, hányadszor.

"Fantasztikus hír minden gazdag embernek" - kommentálta a Fed döntését csütörtökön Stanley Druckenmiller. A milliárdos hedge fund befektető szerint ez az eddigi legnagyobb újraelosztás, ami a szegényektől és a középosztálytól a gazdagok felé irányítja a pénzeket, ennek árát azonban a következő generáció fogja megfizetni. "Kinek vannak komoly befektetései? A gazdagoknak, a milliárdosoknak. Azt gondolják Warren Buffett-nek, vagy nekem nem tetszett a bejelentés?Dehogynem, remek napom volt szerdán!" - nyilatkozta Druckenmiller, akinek vagyonát jelenleg kétmilliárd dollárra becsülik.

A Fed persze védekezhet azzal, hogy a tovább gazdagodó milliárdosok egyszer csak elkezdenek költeni a vagyonukból, például céget alapítanak, vagy bővítenek és munkahelyeket teremtenek. Druckenmiller álláspontja szerint azonban ez nem működik ötéves viszonylatban, ráadásul korántsem lehet biztosra venni. Warren Buffett amúgy a világtörténelem legnagyobb hedge fundjának titulálta az amerikai jegybankot, aki lényegében kockázatvállalás nélkül csinálhat hatalmas profitot. A bank jelenleg évi 80-90 milliárd dollár profitot gyárt az amerikai kormánynak, holott erről korábban szó sem volt - fejtegette a befektetési guru.

Ismét a gazdagok javára döntött a Fed, vagy csak menti a menthetőt?
Kép: Admiral Markets

A közgazdászok és akadémikusok ennél megosztottabbak a kérdésben. A legfőbb ellenérv, hogy amennyiben a Fed tényleg elkezdené csökkenteni a havi keretet, úgy még nagyobb lenne a munkanélküliség, ezzel együtt pedig rosszabbodna a gazdaság helyzete. További probléma Druckenmiller hipotézisével, hogy nincsenek megbízható adatok arra, mennyivel nőtt az amerikai felső egy százalék vagyona az elmúlt két évben.

Azzal viszont nehéz vitatkozni, hogy jó most gazdag amerikainak lenni: tavaly abszolút rekordot döntött a dollármilliomosok száma, miközben 2010-ben az amerikai középosztály vagyona a válság előttinek felére csökkent. Ennél is megdöbbentőbb adat, hogy a felső egy százalék rendelkezik a nemzet vagyonának 35 százaléka fölött, a felső tíz százalék pedig már annak 80%-át irányítja. A felső és az alsó 10 százalék között a legfrissebb kutatások szerint 12-szeres vagyoni különbség van. Ezt az amúgy is nagy szakadékot mélyítheti tovább a Fed döntése, ami akár már középtávon is jelentős érdekellentétekhez és növekvő feszültséghez vezethet.