Ha az európai és a kínai tárgyaló delegációkon múlt volna már napokkal korábban aláírták volna a nagyhatalmi csoport (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország és Oroszország), illetve Irán közti megállapodást a perzsa ország atomprogramjának ellenőrzéséről - jelentette a Guardian. A kínai álláspont szerint nincs tökéletes szerződés, amit eddig elértek az jó, ezért semmi akadálya az egyezség megkötésének.

Az USA és Irán képviselői azonban óvatosabbak voltak, el akarták kerülni utólagos vitákat és figyelembe kell venniük, mit lehet "eladni" hazájuk politikai elitjének. Ezért meg akarták várni, hogy az egyik részről az elnök, a másik részről a legfőbb vallási vezető áldását adja a szövegre. Csak ezt követően jöhet a szignó, amely utat nyit az üzlet előtt: az iráni atomprogram ellenőrzéséért cserébe feloldják az ENSZ, az Egyesült Államok és Európa Irán-ellenes gazdasági-kereskedelmi-pénzügyi szankcióit.

A szakértők borítékolták a megállapodás létrejöttét - amelyet orosz sajtóértesülések szerint már hétfőn bejelentenek -, ezért egy ideje azt találgatják, hogy mely olajtermelő országok láthatják a leginkább a kárát az iráni olajkivitel újraindulásának - derül ki a Bloomberg összeállításából.

Szkanderozó jó barátok

Egyetértés mutatkozik abban, hogy a legnagyobb vesztes az Iránnal egyébként jó politikai kapcsolatokat ápoló Oroszország lehet. Szaúd-arábiai és amerikai becslések szerint az utóbbi a világ legnagyobb olajexportáló országa, amit részben a perzsa ország elleni nyugati szankcióknak köszönhet. Ez ugyanis eltüntette a piacról egyik legnagyobb ellenfelét. Irán szemtől szembe fog versenyezni az európai piacon az orosz olajvállalatokkal - állítja Ed Morse a Citigroup szakértője.

A perzsa ország olaja 2012-ben szorult ki Európából, és a helyét a vele azonos minőségű orosz olaj vette át. Az iráni termék adta például a görögországi Hellenic Petroleum SA olajfinomítóiban feldolgozott olaj negyedét. Az embargó után ezt orosz olajjal váltották ki, amelynek aránya mára 30 százalékra emelkedett.

Nem fognak vacakolni

Bijan Namdar Zanganeh iráni olajminiszter egyik májusi nyilatkozatában világossá tette, hogy korábbi piacaikra, Európába és Ázsiába akarnak visszatérni. Ezt megismételte az OPEC június eleji bécsi értekezletén, amelyen arra kérte a kartell tagállamait, hogy tegyék lehetővé országának napi négymillió hordó olaj kivitelét. Ez megfelelne a 2008-as szintnek.

A kiszemelt értékesítési területeket nézve Oroszország mellett Nigéria, Angola, Kolumbia és más országok üzletébe is bekavarhat az irániak visszatérése. Hogy mennyire, az attól is függ, hogy a líbiai, dél-szudáni, szíriai és iraki olajkivitelt mennyire akadályozzák az ezekben a térségekben folyó háborús konfliktusok. Az iraki Kirkukban termelt nyersolaj például ugyanolyan minőségű, mint az iráni vagy az oroszországi. Eközben Európában a finomítók már megkezdték az előkészületeket a perzsa országokból érkező olajszállítmányok feldolgozásának újrakezdésére.