Összehangolt európai energiapolitika kellene - Hol áll Magyarország?

Az Európai Unió egyik legsürgősebb feladata a tagállamok energiahálózatának és -ellátásának egyesítése, ám számos ország különböző okok miatt ellenérdekelt a közös fellépésben - írja a Financial Times az unió energia-csúcstalálkozója előtt.
Napi.hu, 2014. október 22. szerda, 12:11

Az Európai Unió tagországainak számos problémát meg kell oldaniuk ahhoz, hogy kimozdítsák közösségük gazdaságát a stagnálásból. Ezek közül az egyik legfontosabb energiapolitikájuk összehangolása. Ez a feladat nem kapott akkora hangsúlyt az elmúlt években, mint az államadósságok csökkentése, a költségvetések egyensúlyba hozása és a gazdaságszerkezeti reformjai.

Pedig az európai gazdaságnak súlyos versenyhátrányt okoz az energiapiac szétaprózottsága, miközben az EU energiaszükségletének több mint felét importálja - hívja fel a figyelmet a Financial Times (FT). Az európai unió vezetőinek módjuk lesz levonni az ebből fakadó következtetéseket csütörtöki csúcsértekezletükön, amelynek az energiaunió a témája.

Orosz függőség

Két ok miatt lenne sürgős előrelépni ezen a téren. Az egyik az ukrán válság, amely megmutatta, hogy az uniós tagországoknak mérsékelniük kellene függőségüket az orosz energiaellátástól, különösen a gázimporttól. Az EU gázszükségletének 30 százalékát szerzi be ebből a forrásból, ami világosan mutatja, hogy Európa sokkal inkább függ Oroszországtól az energiaellátás terén, mint fordítva. (Ehhez képest a magyar kormány épp az orosz gázra épülő Déli Áramlat megvalósítása felé tesz egy lépést.)

A másik ok, ami az energiaunió létrehozására ösztönzi Európát, a költségcsökkentés lehetősége. Ott a világos példa: az USA palagáz-forradalma, amely megdobta az amerikai cégek versenyképességét az európai vállalatokkal szemben. Az utóbbiak jóval többet fizetnek az elektromos energiáért, mint az előbbiek. A Strategy& (korábban Booz & Co) tanácsadó cég becslése szerint az EU évente 40 milliárd eurót spórolhatna meg 2030-ig, ha integrált energiahálózatokkal rendelkezne.

Átkos széthúzás

A harmonizációt azonban nem könnyű elfogadtatni. Egyes tagországokat, köztük Magyarországot és Bulgáriát nehéz lenne leválasztani a számukra viszonylag olcsó orosz gázellátásról. Más államokat a nagy nemzeti energiaszolgáltató cégek sorsa aggasztja, ugyanis egy ilyen egységes piacon alulmaradhatnak a régiós multikkal folytatott versenyben. Az egyes országok energiaellátó rendszereinek összekapcsolása nagyon vontatottan halad. A kormányok a következő hat évben összesen hatmilliárd eurót szánnak erre, miközben Brüsszel szerint 200 milliárdra lenne szükség.

Reflektorfénybe helyezte az érdekellentéteket az elmúlt hetekben Spanyolország és Franciaország vitája. Madrid kifogásolja, hogy szomszédja nem veszi át a spanyol szélerőművekben termelt jelentős áramfelesleget, mert nincsenek meg az ehhez szükséges vezetékek a Pireneusokon át. A spanyol kormány szerint Párizs az atomerőműveket üzemeltető francia energiaszolgáltatók nyomására nem tesz semmit a hálózatok összekapcsolása érdekében.

Ébresztő!

A francia fél részben elismeri, hogy az ügyhöz köze van a nukleáris erőműveknek. Azok áramtermelését ugyanis nem lehet rugalmasan növelni, illetve csökkenteni, ezért nem tudnak alkalmazkodni a szélerőművekből lökésszerűen érkező áramhullámokhoz.

Spanyolország javaslattervezettel készül a csütörtöki csúcsra. Madrid szerint a tagországoknak képessé kellene tenniük áramtermelő rendszerüket arra, hogy kapacitásuk 15 százalékát a határaikon túlra is értékesíthessék. Az FT szerint az uniós vezetők jól tennék, ha hallgatnának a spanyolokra.

Az EU döntéshozóinak energiáit az elmúlt években lekötötte a 2008-as pénzügyi összeomlásra adandó válasz kidolgozása, majd az eurózóna adósságválságának kezelése. Az ukrán válság nem volt elég sokkoló ahhoz, hogy belássák: sürgősen előre kell lépniük az energiaunió létrehozásában. Pedig sokkal gyorsabban kellene haladniuk ezen a téren, mert az energiahálózatok egyesítése elengedhetetlen  az európai gazdaság versenyképességének javításához.

HOZZÁSZÓLÁSOK