Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A valutacserébe kezdő országoknak két fő kérdésre kell választ találniuk - derül ki a Bloomberg összeállításából. Az egyik: miként vezessék be a piacra az új bankjegyeket és érméket, a másik: mit kezdjenek a bankszámlákkal, az adósságokkal és egyéb pénzügyi termékekkel, amelyeket a régi devizában jegyeztek.

A feladat első részének megoldásához nem kellene messzire mennie a kormánynak: Athén külvárosában található az a bankjegynyomda, amelyben korábban a drachma készült. Az üzem a görög központi bank tulajdonában van. Minden további lépés azonban bonyolultnak látszik. A gondok azzal kezdődnek, hogy a valuta egy nemzet "üzleti védjegye", ezért jól kell kinéznie - mondja Ralf Wintergerst, a Giesecke & Devrient GmbH vezetője. Ez a müncheni cég 1920 óta gyárt bankókat.

Nemzeti jelkép

Wintergerst szerint egy új pénz bevezetése legalább hat hónapot vesz igénybe, de időként több mint két évig is eltart. Az arra felkért művészeknek meg kell tervezniük a bankjegyeket, a biztonsági szakértőknek el kell látniuk azokat a hamisítás elleni védelemmel, a banki szakembereknek pedig ki kell találniuk, hogy a különböző címletekből mennyire lesz szükség.

A legnagyobb kihívást azonban nem ez jelenti, hanem az új valuta elosztása, azaz annak biztosítása, hogy mindenhova éppen annyi jusson belőle, amennyire szükség van - fejtegeti Boris Raguz, a horvát jegybank treasury osztályának vezetője. Ő felelt a Jugoszlávia szétesése után elfogadott új horvát pénznem, a kuna bevezetését 1993-ban. Egy ideig a régi és az új valuta egymás mellett van használatban: miközben a bankok már átterelik a kártyás fizetéseket és pénzfelvételeket az új pénznemre, a boltok még elfogadják a régit is.

Szabadulnának tőle

Ehhez persze jó tudni a két deviza átváltási arányát. Mikor kezdődik az átváltás és milyen áron? Ezek a nagy kérdések Antonio Fatas francia közgazdász professzor szerint. Görögországban ennek a tetejébe jönne, hogy igen gyorsan kellene lebonyolítani az átállást az euróról a régi-új drachmára. Emellett szemben más kivont valutákkal, amelyek megszűnnek, az euró tovább él az eurózónában, ami elriaszthatja a görögöket az új drachmától. Arra számítanának ugyanis, hogy amint lebegni kezd az árfolyama, gyorsan elveszíti értéke nagy részét.

Amint drachmát kapnának a zsebükbe az emberek, igyekeznének gyorsan szabadulni tőle - véli Jacob Kirkegaard, a washingtoni Peterson Institute gazdaságkutató intézet vezető elemzője. Csehszlovákiában az segített a hasonló helyzet elkerülésében - mármint hogy a szlovákok a cseh koronára váltsák saját koronájukat - hogy a két ország a devizaváltás idejére, 1993-ra már erősen elszigetelődött egymástól. Mindkettő Európába integrálódott. Emellett bíztak saját új pénznemükben - fejtegeti Ludek Niedermayer, aki annak idején a cseh jegybank kockázatkezelő részlegét vezette.

Ne tegyék!

Ha egy olyan valutát vezetsz be, amelyet senki sem akar, az nem igazán jó kezdés - fejtegeti Niedermayer. Ha a görögök helyébe lennék, még csak nem is gondolkodnék azon, hogy lecseréljem az eurót. Ez nem hozna happy ended a számukra. Nincs olyan lehetőségük, amely az euró megtartásával vetekedhetne - véli a szakértő.