Összeomlás közeleg - ez az utolsó esély az elkerülésére

Az Európai Központi Bank döntéshozó lényegében sarokba szorították az eurózóna kormányait csütörtöki határozataikkal: valójában olyan intézkedéseket hoztak, amelyekről sejtik, hogy hatástalanok lesznek, ám ezzel bebizonyíthatják, hogy csak a politikusok menthetik meg Európát.
Napi.hu, 2014. szeptember 6. szombat, 09:11

Az Európai Központi Bank (ECB) átlépte a Rubicont csütörtöki döntéseivel. Azzal, hogy lényegében nullára csökkentette alapkamatát és újabb, a korábbinál radikálisabb lépésre szánta el magát a hitelkínálat bővítése érdekében, történetében először igazi mennyiségi monetáris enyhítésre szánta el magát. Három szempontból történelmi pillanatnak lehetünk tanúi - véli Robert Peston, a BBC makrogazdasági kérdésekkel foglalkozó publicistája.

Mindenekelőtt világossá kell tenni, hogy az európai jegybank közvetlenül a magánszektorban kibocsátott kötvényeket - más néven eszközalapú értékpapírokat - fog vásárolni, tehát nem államkötvényeket vesz. Ugyanakkor Mario Draghi, az ECB elnöke azt is leszögezte sajtótájékoztatóján, hogy a bank történetében először nem csupán hitelfedezetként fogják elfogadni ezeket az értékpapírokat, hanem megvásárolják őket.

Bevállalt kockázat

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ECB bevállalja a velük járó kockázatot. Ha a kötvénykibocsátó magánvállalkozások, vagy a részben esetleg mögöttük álló magánszemélyek nem tudják visszavásárolni értékpapírjaikat, törleszteni adósságukat, akkor az európai jegybank elbukja a nekik nyújtott kölcsönt. Nem egyszerűen arról van szó elvész a fedezet, de ettől még az ECB hitelét felvevő kereskedelmi bank tud fizetni.

Másként fogalmazva közvetve az Európai Központi Bank részvényesei, azaz az eurózóna államai - közülük elsősorban a legnagyobb, Németország - vállalja a várhatóan októbertől induló eszközvásárlási programmal járó kockázatot. Azt a veszélyt, hogy a jegybank kezébe kerülő értékpapírok mögött álló hitelfelvevő vállalatok vagy háztartások nem lesznek képesek törleszteni.

A konzervatív német közgazdászoknak nyilván égnek áll a hajuk ettől a lehetőség, és azt kérdezik, mekkora kockázatot kell vállalniuk az államok mögött álló adófizetőknek (főként a németeknek). A Morgan Stanley számítása szerint 690 milliárd euró értékű értékpapír megvásárlása jöhet szóba a programban, amelynek 15 százaléka, nagyjából 100 milliárd eurónyi papír kerülhet végül az ECB kezébe.

Az utolsó töltény

Az Európai Központi Bank az előbbi lépéssel, továbbá az újabb kamatcsökkentésekkel majdnem mindent megtett, amit megtehet annak érdekében, hogy megelőzze egy - a japán gazdaság korábbi állapotára emlékeztető - deflációval súlyosbított stagnálás kialakulását az eurózónában. A bank alapkamata immáron 0,05 százalék, azaz nulla plusz egy kétnapos, leértékelt kifli ára.

Ez azt jelenti, hogy az ECB a nyáron bejelentett TLTRO programja keretében, amelyben olcsó hosszú távú kölcsönt kínál a kereskedelmi bankoknak, ezen a kamaton, azaz lényegében ingyen kínál forrást a bankszektornak. A Morgan Stanley számításai szerint 650 milliárd euró kölcsön kerül így hozzájuk, amit az TLTRO célja szerint tovább kellene hitelezniük a reálgazdaságba.

Ha nem ezt teszik, akkor elmondható, hogy hiába kapnak ingyen pénzt az ECB-től, nem hajlandók finanszírozni a vállalatokat. Ezt támasztja alá az európai jegybank betéti kamatának mínusz 0,1 százalékról mínusz 0,2 százalékra mérséklése is. Ha a pénzintézetek még ezen a "kamaton" is hajlandóak odavinni a pénzüket, azaz inkább fizetnek azért, hogy a jegybanknál betétben legyen a pénzük ahelyett, hogy hiteleznének, akkor az ECB semmivel sem tudja más viselkedésre ösztönözni őket.

Nyitott kérdés

Mindezek nyomán egyetlen nyitott kérdés maradt, mégpedig az, hogy az ECB vállalkozzon-e az eurózóna kormányai által kibocsátott kötvények vásárlására, azaz az tagországok államadósságának finanszírozására. Vita van a szakértők között arról, hogy megengedi-e ezt a bank alapszabálya vagy sem. Emellett szinte biztosra vehető, hogy Németország nem egyezik bele a dologba, mert közgazdászai úgy vélik, hogy egy ilyen beavatkozás, lényegében fedezetlen pénznyomtatás az 1920-as években pusztító németországi hiperinfláció európai szintű megismétlődéséhez vezethet.

Sokan úgy látják azonban, hogy nincs különösebb jelentősége annak, belefér-e az államkötvények vásárlása a monetáris enyhítésbe vagy sem. Ha az eurózóna kormányai nem tudnak megegyezni erről, akkor magukra vessenek. Akkor rájuk hárul a felelősség, hogy talpra állítsák az övezet gazdaságát.

A ravasz terv

És ez az, amiről az ECB monetáris tanácsának lépései szólnak. Az európai jegybank azt akarja, hogy az övezet kormányai végre lépjék meg a gazdsági reformokat: liberalizálják a termékek és a munkaerő piacát, csökkentsék a közkiadásokat, hogy az így megtakarított költségvetési költekezéssel szemben mérsékelhessék a bevételeket: a gazdasági növekedést serkentő adókedvezményeket adhassanak. Az eurózóna politikusai azonban eddig folyamatosan az európai jegybankra mutogattak. Azt követelték, hogy kezdjen olyan kiterjedt mennyiségi monetáris enyhítésbe, amilyet az amerikai Fed vagy a japán BoJ folytat.

Mario Draghi tegnapi bejelentései lényegében azt jelzik, hogy az ECB megteszi, amire kérték. Elmegy a falig a monetáris környezet kedvezőbbé tételében. Ha ez sem hoz eredményt, az azt jelenti, hogy nem a monetáris politikán múlik az eurózóna jövője, a növekedés vagy a stagnálás, a túlélés vagy az összeomlás dilemmájának eldőlése, hanem valami máson. Más szóval az Európai Központi Bank csütörtöki döntéseivel lépéskényszerbe hozta az európai kormányokat.

Jó kis sokkot okozhat
Az ECB terve, hogy eszközalapú értékpapírokat vásárol, nem hozhat eredményt, ha a program elindítása előtt nem módosítanak az eurózóna ezekkel kapcsolatos szabályain. Jelenleg ugyanis nagyon szűk az ilyen papírok piaca, ezért a bank vásárlásainak nem lenne nagy hatásuk - mondta Tanguy Le Saout, a Pioneer Investments befektetési társaság európai kötvénypiaci tevékenységének irányítója. A szakértő fontosabbnak tartja a kamatcsökkentést: ha a döntéshozók nem bíznak a mennyiségi monetáris enyhítés hatásosságában, akkor egy ilyen lépéssel sokkolhatják a piacot, elérve az euró gyengülését.

Végül is két forgatókönyve lehet az ECB-nek, amely Le Saout szerint az alacsony infláció miatt aggódik a leginkább. Vagy elindítják a mennyiségi enyhítést, amely a gazdaság fellendítésének laza módja, vagy keményebb útra lépnek: gyengítik az eurót, hogy levegőt adjanak a kormányoknak a strukturális reformok elindításához. A szakértő úgy látja, hogy Olaszországban a korábban vártnál nehezebb dolga lesz ezekkel Matteo Renzi miniszterelnöknek, míg Franciaország esetén biztató hír, hogy kikerültek a kormányból a balos miniszterek. Le Saout nem számít arra, hogy Európa Japánhoz hasonló deflációval színezett stagnálásba hanyatlik. Az infláció lassan beindulhat köszönhetően az olyan lépéseknek, mint a csütörtöki alapkamat-csökkentés.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2014.09.07 07:43

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

foldnyuzo, 2014.09.06 14:33

Előbb tűnik el Magyarország végleg Európa térképéről mint a nyugat-európai integráció. Magyarország az ő kegyelmükből létezik csupán, ha nem vennék észre sokan.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2014.09.06 13:22

@illiber:..majd látjuk az Uniót 4-5-10 év múlva ..

Válasz:::Èn ezt már nem láthatom meg....Talán te...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

illiber, 2014.09.06 12:49

@juliann: Megjegyzés:::megbuktál ...ötöst kaptál !!!..


..majd látjuk az Uniót 4-5-10 év múlva ..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lzperx, 2014.09.06 12:40

A mostani döntéssel az euró a legalacsonyabb kamatozású, biztonságos devizává vált a carry trade(kamatkülönbségre irányul, azaz kölcsönt vesz fel pl. euróban leváltja magas kamatozásúra és lekeresi a kamatkülönbséget és amíg épülnek fel az ügyletek nyer az árfolyamon is) ügyletek finanszírozó devizái közül. Ezáltal nagy euró eladások várhatók, amely a többlet kínálat miatt ejti az euró árfolyamát. Az ECB-nak ez lehetett a valódi célja, hogy ezzel az európaiak piaci helyzetét javítsa. Valószínűleg erről Jackson Hole-ban a többi vezető jegybankárral egyeztettek. Sok más mozgásterüket nem látok, mert a defláció elleni keresletbővüléshez, alapvetően több bér kellene, ami indukálna beruházásokat, munkahelyet stb. Ez viszont politikai feladat, hogy olyan szabály legyen, hogy a munkavállaló a bérszintek esetén hozzáférjen a piachoz, azaz amit teljesít függetlenül attól, hogy hol van a gazdasági hálón jusson LE hozzá.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html