A Görögországot finanszírozó Európai Unió és Nemzetközi Valutalap képviselői azon gondolkodnak, hogy hat hónappal, a jövő év közepéig meg kellene hosszabbítani az ország segélyprogramját, miután nem tudtak dűlőre jutni az athéni kormánnyal a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos vitájukban. Ezt a hírt szivárogtatta ki két neve elhallgatását kérő uniós tisztviselő a Wall Street Journalnak.

A IMF és Németország, amelyek általában egyetértenek a görög helyzet kezelésével kapcsolatos ügyekben, az információ szerint támogatnák az ötletet. A donorok nem tartanák nagy gondnak, hogy Görögországban jövő tavasszal borítékolhatóan előrehozott választások lesznek, amelyen hatalomra kerülhet az EU-IMF hitel feltételeit elutasító ellenzék, ugyanis az athéni kormánynak júniusig nincs szüksége új forrásra. Ezért a koalíciós pártoknak nem kellene például újabb megszorításokat bejelenteniük, amivel nullára csökkentenék választási győzelmi esélyeiket.

Messze, messze

A helyzet azonban ennél sokkal bonyolultabb. Az athéni kormány vezetői, illetve a donorokat képviselő EU-ECB-IMF szakértői csoport, azaz a híres trojka majdnem 24 órán át tárgyalt kedden és szerdán Párizsban a 2015-ös görög költségvetésről. A görögök szerint a büdzsé lényegében egyensúlyban lesz, a költségvetési hiány a GDP-nek mindössze 0,2 százaléka lesz, míg a trojka 3 százalékos lyukat lát.

Ezért azt várnák, hogy a kiadásokat lefaragják további 1,8-3,5 milliárd dollárral. Ehhez olyan igencsak népszerűtlen intézkedéseket kellene hozni, mint a nyugdíjrendszer reformjának folytatása és a foglalkoztatás további liberalizálása. A felek arról számoltak be a tanácskozás után, hogy elértek ugyan némi haladást, ám az álláspontjaik továbbra is igen messze vannak egymástól.

A nagy játszma

Ez viszont komoly politikai bizonytalanságot teremt, amit nem szeretnek a befektetők. A görög parlament a kormány kezdeményezésére néhány hete úgy döntött, hogy 2014 végén kilépnek az EU-IMF segélyprogramból. A cél ezzel az, hogy a trojka ne tartson rendszeres ellenőrzéseket Görögországban, amelyeket - miután gyakran vetettek újabb megszorításokhoz - gyűlöl a társadalom. Így a kormánypártok azzal állhatnának a szavazók elé az előrehozott parlamenti választáson, hogy "kiebrudálták" az országból a gyűlölt ellenőröket.

Ehhez azonban piaci kötvénykibocsátással kellene helyettesíteni a donorok kölcsönét, azaz a kormánynak - akármilyen színezetű is - képesnek kellene lennie hiteleket felvenni a nyílt kötvénypiacokon. A befektetők viszont nem bíznak a görögökben, így az EU-ECB-IMF védőernyő elveszésének hírére hanyagolni kezdték a görög papírokat, mire azok hozama a szeptemberi 5,5 százalékról 8 százalék környékére ugrott. Ekkora hozam kifizetését egyetlen állam sem engedheti meg magának hosszabb távon.

Megoldás

Athén a párizsi tárgyalások után is kitart amellett, hogy 2014 végével búcsút intenek az EU-ECB-IMF triónak, legfeljebb azt tartják elképzelhetőnek, hogy "technikai okok" miatt ez egy hónappal, január végéig elcsúszik. A trojka azonban úgy gondolja, hogy a költségvetés gyengesége miatt nem adhatja erre áldását. Ezért ha a görögök nem kérnének a hitelükből, akkor magukra maradnának - amit a piac nem tolerálna.

Kompromisszumos megoldás lehetne, hogy a görög kormány a trojka elvárásának megfelelően kiigazítja a büdzsét, az EU, az ECB és az IMF elfogadja, hogy a közel négy éve tartó hitelprogram véget ér, és a kölcsönnek abból a részéből, amit nem használtak fel, létrehoznak egy garanciaalapot a görögöknek az eurózóna biztonsági alapján, az ESM-en belül. Ezzel nyugtatnák meg a piaci befektetőket, aki tudnák, hogy az athéni kormány végső esetben ebből törlesztheti a kezükben lévő görög államkötvényeket.

Nincs megoldás

Éppen ez az azonban, amiről most nem sikerült megállapodni, miközben az idő vészesen fogy. Az eurózóna pénzügyminisztereinek december 8-ai ülésükön kellene rábólintaniuk a görögök és trojka egyezségére, ha létrejönne. Így állhatna fel az új helyzet január elején. Miután a felek között patthelyzet alakult ki a tízéves görög állampapírok hozama a forexlive.com hírportál szerint megközelítette a 8,4 százalékot.

Így ezek a kötvények csak olyanoknak ajánlhatók, akik a busás haszon reményében jól tűrik a kockázatot. Beleértve immáron az utóbbiba azt is, hogy Görögország bedőlésének veszélye az euróra is súlyos árnyékot vet. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a GDP 160 százalékát meghaladó görög adósság nagyját az eurózóna kormányai finanszírozzák.