A nyilvános adatok alapján képtelenségnek tűnik, hogy a paksi atomerőmű két új blokkja 30 év alatt kitermelje az építésükre felvett 10 milliárd eurós (3000 milliárd forintos) hitelt - mondta Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem vezetés- és stratégiatanszékének kutatóközpont-vezetője, korábbi szakállamtitkár a Népszabadságnak. Ha nem sikerül az áramértékesítés bevételéből kifizetni a kölcsönt, akkor annak maradéka 2044-től megdobná az államadósságot vagy arra kellene kérni az orosz felet, hogy ütemezze át a törlesztést.

A szakember szerint kétséges az is, hogy a bővítés beruházója, a Magyar Villamos Művek (MVM Zrt.) képes lesz saját bevételéből, nyereségéből törleszteni a hitel 600 milliárd forintos önrészét. Igaz, hogy ezt csak a beruházás utolsó éveiben kellene betolnia a bizniszbe, ám ez sem segít annak tükrében, hogy a kormány a rezsicsökkentés érdekében folyamatosan rontja az MVM pénzügyi eredményét. A hitel kamata 150 milliárd forint, miközben a paksi atomerőmű tavaly 180 milliárdos bevételt termelt.

Lesz fix ár?

Az oroszok Felsmann szerint nemzetközi összehasonlításban reális áron vállalták a fejlesztést. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a hiteltörlesztést befolyásoló gazdasági kockázatot teljesen a magyar állam vette a nyakába. Nem derült ki eddig az sem, hogy az orosz fél kért-e szabott árat a hitel visszafizetésének biztosítékául.

Bevett gyakorlat az ilyen üzletek esetén, hogy az üzemeletető - jelen esetben az MVM lenne ez - vállalja, hogy évtizedeken át adott áron értékesíti az áramot, amivel biztosan megkeresheti a törlesztéshez szükséges pénzt. Mivel azonban úgy tűnik, hogy a magyar állam garanciát vállalt a kölcsön visszaadására, az oroszoknak a fix árhoz sem feltétlenül kell ragaszkodniuk.

Számoljunk!

A szakértő szerint a 3000 milliárdos hitel visszafizetéséhez kilowattóránként 30 forint körüli áron kellene adni a paksi áramot. Ez mai ismereteink alapján nehezen jöhet össze. A gáz- és szénerőművek 15-20 forintot kérnek, ami akkor is csak 20-25 forintra megy fel, ha felújítják technológiájukat. Ráadásul a szén- és a gáztüzelés gyorsan fejlődik, az üzemanyag árát pedig letöri a palagáz-forradalom.

Idegeskedésre adhat okot, hogy a 30 forintos eladási ár 100 euró/megawattórának felel meg, miközben jelenleg a nemzetközi piacon 40 euró/MWh az áram ára. A Fidesz-poltikusok úgy vélik, hogy az európai gazdaság élénkülése drágulást hozhat, ám kérdéses, hogy ez hogyan lesz összeilleszthető a rezsicsökkentési törekvésekkel.

Felsmann mindezeken felül megemlít még egy 1000-1500 milliárd forintos járulékos költséget is, ami egyáltalán nem szerepel az oroszokkal kötött üzletben. Ez részben abból fakad, hogy a bővítés miatt erősíteni kell az áramhálózatot, illetve létre kell hozni tartalék áramtermelő kapacitást is, amely az esetleges üzemzavarok idején helyettesítené a paksi áramtermelő blokkokat.