BUX
38616

Pánik, depresszió, rettegés - így köszönt be 2013

Az öt éve tartó válság hatására megugrott a pszichológiai problémákkal orvoshoz forduló görögök száma. A zsugorodó egészségügyi ellátás miatt hosszú várólistára kerülhetnek a szorongó betegek.

NAPI, 2012. december 28. péntek, 10:22

Megszaporodtak a pánikrohamos betegek az elmúlt időszakban, az idősebb generáció esetén, amelynek tagjai megélték a háborút, az azt követő káoszt és diktatúrát, ismerik az éhezést, poszttraumás rendellenességeket tapasztalunk - jelentette ki a Financial Timesnak nyilatkozva egy athéni pszichológus. A hatvan-hetven év felettiek büszkeségén ejt sebet az öt éve tartó válság, számukra, ha lehet, még elfogadhatatlanabb, hogy a szegénység után elért viszonylagos jólét elvész. Nem akarják újra átélni a kiszolgáltatottságot, és az azzal járó megalázottságot.

Ahogy munkanélküliségi ráta meghaladta a 25 százalékot a görög társadalom olyan elemi gondokkal is szembesül, mint az éhezés és a mély szegénység, de a kórházak pszichológiai osztályainak tapasztalatai szerint azokat sem hagyta érintetlenül a krízis, akiknek még van pénze, állása. Mindenfajta pszichés betegség terjed, kezdve a szorongástól a depresszión át az antiszociális viselkedésekig - mondja Argyro Vulgari, a hellén mentálhigiéniai kutatóintézet kutató pszichológusa.

Lekonyult fiatal férfiak

A válságban különösen sokat szenvedő Pireusz városában működő intézet gyermek és serdülő betegeinek száma több mint 50 százalékkal nőtt 2006 és 2011 között. A lelki sérült fiatalok gondjai legtöbbször pszichés gondokkal küszködő szüleik problémáiból fakadnak. A kutatóintézet nem vezet statisztikát a felnőttekről, de Vulgari szerint közülük is egyre többen szorulnak lelki segélyre. Különösen nagy lehet a baj a fiatal férfiak körében.

Az öngyilkosságok gyakorisága 37 százalékkal ugrott meg 2009, az adósságválság kirobbanása és 2011 között - derül ki a kormány adataiból. És ez az adat még "kedvező" is lehet, ha figyelembe vesszük, hogy az ortodox katolikus egyház elítéli az öngyilkosságot, ezért a családok sokszor szégyenként élik meg az ilyen eseteket. Az öngyilkosoktól az egyházi temetést is megtagadhatják.

Két hónapos várólista

A megszorítások miatt zsugorodó állami egészségügyi rendszerre nem pusztán azért nehezedik nagyobb nyomás, mert a jogosultak lelki bajokkal is orvoshoz mennek, hanem ezért is, mert a csökkenő keresetek miatt olyanok is az állami kórházat keresik fel, akik korábban megengedhették maguknak a magánklinikát. A várólisták igen hosszúra nyúltak, esetenként két hónapba telik, mire az akár pánikbetegben szenvedő beteg megkapja a kezelést.

Halvány öröm az ürömben, hogy a pszichológiai ellátás igénybevétele, amely a konzervatív, ortodox társadalomban korábban önmagában megbélyegezte a rászorulót, ma már messze nem elítélendő vagy lesajnálandó dolog. Vulgary szerint hasonló folyamat játszódik le Görögországban, mint amin az Egyesült Államok társadalma átment húsz évvel ezelőtt.

Végeláthatatlan válság

Orvosi szempontból a probléma legsúlyosabb eleme a válság elhúzódása. A mélyrepülés öt éve tart és nem látszik a vége. Folyamatosságuk miatt a gazdasági recesszió és a megszorítások krónikus stresszt okoznak a gyors lefolyású, akut stressz helyett. Az orvosok szerint az előbbi sokkal rosszabb, mint az utóbbi. Ez a helyzet ráadásul jó táptalajra lel a görög társadalomban, amelynek történelmi tapasztalata, politikai kultúrájának része az állandó félelem. Az az érzés, hogy a katasztrófa elkerülhetetlen.

A fiatalok sokkolóan élik meg, hogy olyasmit kell megtapasztalniuk, amiről a náci megszállást átélő szüleik, nagyszüleik meséltek nekik. A pszichológusok egy része csak abban lát halványan pislákoló reményt, hogy a depresszió - mint orvosi probléma - mellett találkoznak a keserűséggel és a dühvel, amelyek a "hol rontottuk el" érzését is hordozzák. Ha az emberek önmagukban is keresik a hibát, az magában foglalja a korrekció lehetőségét.