Pénzt vár Brüsszeltől Varga Mihály

Mintát adhatnak a lassabban növekvő régi tagállamok számára a közép-európai országok arra, hogy miképpen lehet a gazdaságot erőteljesebb növekedési tartományba léptetni, s közben munkahelyeket teremteni, illetve adósságot is csökkenteni – nyilatkozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek.
Domokos Erika, 2017. október 28. szombat, 18:26

A miniszter annak kapcsán beszélt, hogy részt vett a szlovákiai Csorbatón megrendezett Tatra Summit nevű gazdasági konferencián, ahol egy panelbeszélgetésen mutatta be a magyar modellt, illetve kifejtette véleményét a 2020 utáni európai költségvetésről.

Az adórendszer átalakítása, az adócsökkentés politikája, a családi támogatások rendszere - amely kiegészült a lakásépítési programmal - mind hozzájárultak ahhoz, hogy elinduljon a bérek erőteljes felzárkóztatása Magyarországon, ráadásul oly módon, hogy közben a versenyképesség se romoljon - idézte fel Varga Mihály a fórumon általa elmondottakat az MTI-nek.

Kérjük a pénzt

A közép-európai régió országainak képviselői között a panelbeszélgetésen egyetértés volt abban, hogy az európai uniós forrásokat arányosabban kell elosztani - jegyezte meg Varga Mihály, aki szerint a Juncker-terv mögött működő, beruházásokat finanszírozó európai alap haszonélvezői 90 százalékban az Európai Unió régi tagállamai voltak, ami aránytalanság.

Ezen a helyzeten minél hamarabb változtatni kell - jelentette ki a miniszter, aki jó megoldásnak tartaná, ha külön alapot képeznének a később, azaz 2004-ben és 2007-ben csatlakozott országok beruházásainak fejlesztésére.

Konvergáljunk

Varga Mihály szerint további olyan eszközökre van szükség, amelyek a később csatlakozott tagországok felzárkózását segítik, hogy a "kiegyenlítődés megtörténhessen". "Nem arra várunk Brüsszeltől, hogy különböző forrásokat vegyen el tőlünk, illetve nemzeti forrásokat kényszerítsen ki, hanem arra, hogy a konvergencia történjen meg, és az EU mint egységes közösség tudjon fellépni a világgazdasági térségben" - mondta a miniszter.

Ami a 2020 utáni források elosztását illeti, a nemzetgazdasági miniszter bízik abban, hogy a visegrádi országoknak (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) lesz közös javaslatuk a jövő májustól induló vitára, a konferencia, mint mondta, jó alkalmat nyújtott arra, hogy ezt a kérdést is megtárgyalják.

A brit kiválással az uniós költségvetés kerete 20-25 milliárd euróval lesz kisebb, erre a helyzetre föl kell készülni -mondta Varga Mihály az MTI szerint.


HOZZÁSZÓLÁSOK