Kelet-Közép-Európa egysége repedezik - kezdi a visegrádi négyekkel foglalkozó cikkét a Politico. A térség országai, amelyek eredetileg NATO- és EU-csatlakozásuk előmozdítására hozták létre a v4-et, a két évvel ezelőtti bevándorlási válság idején a migráció elutasításában új közös célt találtak, ám az elmúlt időszakban kisebb-nagyobb ügyekben világossá váltak ellentéteik.

Elpattant egy húr

A feszültség a múlt hónap végén vált jól láthatóvá: Lengyelország és Magyarország elutasította, míg Csehország és Szlovákia elfogadta az úgynevezett kiküldött munkaerővel kapcsolatos szabályozás módosítását. Az utóbbi két ország Emmanuel Macron francia elnök mellé állt, aki szigorítani akarta azt a lehetőséget, hogy a külföldön dolgozó munkavállalókra saját országuk minimálbér- és tb-szabályai legyenek érvényben.

A francia álláspont szerint ez hatalmas versenyelőnyhöz juttatta a kelet-európai munkavállalókat nyugati kollégáikkal szemben, amiben a keleti uniós tagországok nem láttak ebben kivetnivalót, hiszen végül is valamilyen versenyelőnyre nekik is szükségük van, ha már gazdaságuk jelentős technológiai lemaradásban van a nyugati országokéhoz képest.

A kompromisszum szerint időben korlátozzák a kiküldött rendszer alkalmazását - másfél év után az ilyen alkalmazottak átminősülnek külföldön dolgozóknak. (Az eredeti francia elképzelésben egy év szerepelt.) További vita az olyan "mozgó" munkakörökkel kapcsolatban van, mint a teherautó-sofőröké.

Hiú remény

Akik reménykedtek abban, hogy fennmarad a két éve tagasztalt egység, örülhettek Andrej Babis választási győzelmének Csehországban, hiszen a leendő cseh kormányfő elutasítja a bevándorlást és az euró bevezetését, amivel egy húron pendül a lengyel és a magyar vezetéssel.

Az elemzők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Babis nem ideológiailag elkötelezett, mint Lengyelország irányítói és nem olyan elmérgesedett a viszonya Brüsszellel, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek. (Megjegyzendő, hogy a Politico cikkéhez mellékelt kulcsszavak között Emmanuel Macron mellett csak Orbán Viktor neve szerepelt - a szerk.)

Babis magasról tesz a v4-re - állította egy neve elhallgatását kérő cseh tisztviselő a Politicónak, hozzátéve, hogy szerinte a leendő kormányfő saját EU-politikát fog folytatni. Összességében a kérdés az, hogy mindezek nyomán a 65 millió embert összefogó visegrádi csoport képes-e egységes politikai blokként fellépni az EU jelenlegi, kritikus korszakában?

Elbukott a próbálkozás

Az a kísérlet, hogy a v4-ből egyfajta ellensúlyt építsenek az EU-n belül, elbukott - váli Milan Nic, a szlovák külügyminisztérium volt munkatársa, jelenleg Németországban dolgozó kutató. A négy érintett ország túlságosan megosztott alapvető kérdésekben ahhoz, hogy közös napirendet kövessenek. Eközben persze igyekeznek úgy tenni, mintha nem veszett volna el az egységük - ilyen értelemben szükségük van egymásra.

A tét az, hogy Kelet-Közép-Európa képes lesz-e befolyásolni - vagy esetleg meg is akadályozni - a kétsebességes Európával kapcsolatos német-francia tervek megvalósítását.

Az integrációpárti brüsszeli körök talán örülnek a v4-ek megosztottságának, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy ha az EU bírálói a sarokba szorulnak, az csak még hevesebb támadásra sarkallhatja őket. Emellett az az érzés keletkezhet a kelet-európai társadalmakban, hogy az EU centruma diktálni akar a perifériának, ami megingathatja az unióba vetett bizalmukat.

A nyitókép forrása: Wojtek Randwanski, AFP