BUX
38228

Porosenko "kemény választ" vár a tűzszünet megsértése miatt

"Kemény válaszlépést" sürgetett az Európai Uniótól és az egész nemzetközi közösségtől Oroszországgal és a Moszkva-barát szakadárokkal szemben Petro Porosenko ukrán elnök kedd este a kelet-ukrajnai tűzszünet megsértése miatt.

MTI, 2015. február 17. kedd, 22:25

Ezt az elnöki hivatal sajtószolgálata szerint Porosenko Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetésében fejtette ki. Mindkét vezető elítélte a tűzszünet megsértését a Donyeck megyei Debalceve városánál. "Ez cinikus támadás a minszki megállapodással szemben" - jelentette ki az ukrán elnök, Oroszországot és a kelet-ukrajnai szakadárokat pedig "hitszegőknek" nevezte.

"A világnak ma meg kell állítania az agresszort. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaihoz fordulok azzal a felhívással, hogy ne engedjék a világszervezett alapelveinek és normáinak további megsértését, és egy totális háború kirobbantását Európa közepén" - fogalmazott Porosenko elnök.

Kedden a szakadár csapatok benyomultak Debalceve városába, amely félúton fekszik a két szakadár köztársaság székhelye, Donyeck és Luhanszk között, egy az ukrán erők által védett beékelődésben. A település, amelyet már hetek óta folyamatos tüzérségi támadásokkal sújtottak, Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja. Amellett, hogy Donyeck és Luhanszk vasúti és közúti összeköttetése is itt halad át, Debalcevébe futnak be a vasútvonalak észak felől a Moszkva-Harkiv irányból, dél-délkelet felől a még ukrán kézen lévő Mariupolból, valamint az oroszországi Rosztov-na-Donuból.

A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.

A valójában a múlt szeptemberi minszki megállapodások végrehajtását előirányzó 13 pontos intézkedéscsomag első pontja átfogó tűzszünetet írt elő Ukrajna Donyeck és Luhanszk megyéinek egyes körzeteiben február 15-én, vasárnap nulla órától. A dokumentum második pontjában pedig arról rendelkezett, hogy mindkét fél vonja vissza nehézfegyvereit, hogy létrehozzon egy legalább 50 kilométer széles biztonsági övezetet. A donyecki szakadár vezetők azonban a megállapodás aláírása után arra az álláspontra helyezkedtek, hogy szerintük a tűzszünet nem vonatkozik Debalcevére és környékére, mert az az ő területükhöz tartozik.

Putyin arra számít, hogy sikerül érvényt szerezni a minszki megállapodásoknak
Az orosz államfő arra számít, hogy sikerül érvényt szerezni a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásoknak, és fontosnak tartja, hogy mind a kijevi vezetés, mind pedig a szakadárok beleegyeztek a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába. Vlagyimir Putyin kedden az Országházban Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott megbeszélés után rendkívül fontosnak nevezte, hogy Kijev beleegyezett a mélyreható alkotmányos reform végrehajtásába, hogy kielégítse egyes régiók bizonyos mértékű önállóságra vonatkozó igényét, amit - mint fogalmazott - "nevezhetünk akár föderalizációnak, autonómiának vagy decentralizációnak". Az orosz elnök rámutatott: "ha Donyec-medence képviselői beleegyeztek abba, hogy részt vesznek a reformban, akkor szemtanúi vagyunk bizonyos mértékű elmozdulásuknak az ukrán államiság felé".Putyin kijelentette, hogy a minszki tűzszüneti megállapodás után jelentős mértékben csökkentek a válságövezetben a harci cselekmények, a szembenállók "érintkezési vonala mentén" sokszorosára csökkent az összetűzések és kölcsönös támadások száma. Mint fogalmazott: az ukrajnai rendezés jövőjét illetően inkább derűlátó, mint borúlátó. Putyin elismerte, hogy Debalcevében folytatódnak a harci cselekmények. Kijelentette, hogy ami ott történik, az "megmagyarázható és előre látható volt", mert - orosz információk szerint - a szakadár fegyveresek már a minszki megállapodás előtt körbezárták az ott állomásozó ukrán csapatokat.Az orosz államfő reményét fejezte ki, hogy a kijevi döntéshozók nem fogják gátolni az ott rekedt ukrán katonák fegyverletételét - "ha már maguk nem képesek ilyen felelős döntést hozni, és parancsot adni a fegyverletételre" -, és nem fogják "üldözni" azokat, akik életben akarnak maradni. Ugyancsak reményét fejezte ki, hogy a donyecki és a luhanszki szakadárok sem fogják akadályozni a körgyűrűbe zárt ukrán katonák szabad távozását.Putyin az esetleges amerikai fegyverszállításokra vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva, általánosságban leszögezte: Moszkva tudomása szerint már szállítanak külföldről fegyvereket Ukrajnának. Mint fogalmazott: "nincs ebben semmi szokatlan". Meggyőződését fejezte ki, hogy "bárki is szállít bármilyen fegyvert Ukrajnának, attól az áldozatok száma növekedhet, de az eredmény ugyanaz lesz, mint most". Az orosz elnök szerint az ukrán katonák többsége nem akar részt venni a "testvérháborúban", távol otthonától, a szakadár fegyveresekben viszont "erős a késztetés családjuk védelmére".Putyin szerint a Kelet-Ukrajnában zajló események kizárólag azzal hozhatók összefüggésbe, hogy a kijevi vezetők már háromszor adtak parancsot a hadsereg bevetésére és a hadműveletek megkezdésére. "Ennek nem lesz vége, amíg azok az emberek, akik felelős döntéseket hoznak, nem jönnek rá arra, hogy ezt a problémát katonai úton nem lehet megoldani, hanem csak békével lehet, csak megállapodni lehet saját országuk egy részével, szavatolva törvényes érdekeit és jogait" - szögezte le Putyin, és hozzátette, hogy a minszki megállapodások esélyt adnak erre. Ezzel kapcsolatosan köszönetet mondott Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek a kompromisszum keresésében játszott szerepükért."Feltételezem, hogy a kompromisszum létrejött, és azt meg fogja erősíteni az ENSZ Biztonsági Tanácsa" - mondta Vlagyimir Putyin