Orbán Viktor magyar miniszterelnök február közepi moszkvai látogatása előtt az orosz gazdaság romokban hever, jövője kilátástalan. A nemzeti valuta megjárta a 80 rubel/dolláros szintet is, amire korábban nem volt példa, a kormány, amely a költségvetési bevételek felét az olaj- és gázexport adóiból szedi be, kétségbeesetten keresi a büdzsén támadt lyuk betömésének lehetőségeit.

A hiány a Bloomberg becslése szerint 1,5 ezer milliárd rubel (19,2 milliárd dollár, a paksi bővítésre adott hosszú távú orosz hitel nagyjából kétszerese), miközben a gazdaság nem segít a baj orvoslásában. Az IMF becslése szerint a GDP idén egy százalékkal zsugorodhat a 2015-ös 3,7 százalékos esés után.

Mindenki tiszta ideg

A súlyos bajok miatt rendkívül ideges hangulat alakult ki - mondta Alekszej Uljukajev gazdasági miniszter Vlagyimir Putyin államfőnek néhány nappal ezelőtt a Kreml egyik hivatalos közleménye szerint. Közgazdászok és üzletemberek, még a moszkvai vezetéshez közel álló szakértők is úgy látják, hogy Oroszországot az elhúzódó stagnálás és a gazdaság versenyképességének zuhanása fenyegeti.

Hirtelen a hanyatló, vesztes országok között találtuk magunkat - fogalmazott Herman Gref az állami tulajdonú Szberbank, a legnagyobb orosz pénzintézet vezérigazgatója január közepén. A helyzet egy lefelé vezető lépcsőházra emlékeztet - véli Jevgenyij Gontmaher, a Kortárs Fejlesztési Intézet igazgatósági tagja. A kutatóintézetet Dmitrij Medvegyev miniszterelnök vezeti.

Nem lesz kiút a pincéből

Gontmaher úgy véli, hogy az GDP visszaesése valamikor 2017-ben szűnhet meg. A gazdaság stagnálásra válthat, a politikusok pedig azt fogják ígérni a népnek, hogy a 2018 márciusi választások után minden rendbe jön. Ehelyett a szakértő szerint a gazdaság 2018 után ismét visszatalálhat a lefelé vezető lépcsőre.

Oroszország átélt néhány válságot az elmúlt évtizedekben, például 1998-ban egy valutaválságot, 2008-ban pedig egy a mostanihoz hasonló olajárzuhanást, amikor az év végére 40 dollár/hordóra esett a fekete arany ára.

Ezeket követően azonban egy-két éven belül visszatért az erős gazdasági növekedés. Ez a recesszió más - állítja Vladiszlav Inozemcsev közgazdász professzor.

Nem az olaj a baj

Szerinte ugyanis nem az olajár hanyatlásában keresendő a bajok gyökere, hanem a gazdaság szerkezeti gyengeségében. Ezt bizonyítja, hogy a gondok már 2012-ben megmutatkoztak, pedig akkor még hordónként 100 dollárt adtak a fekete aranyért a világpiacon és sehol sem voltak a Kreml ukrajnai beavatkozását követő nyugati szankciók.

A hanyatlás akkor kezdődött, amikor Putyin 2012 májusában újra államfő lett. Irányítása alatt megemelték a vállalati és az ingatlanadókat, hogy forrást teremtsenek a katonai kiadások növeléséhez. Bővítették a hatékonyságot kevéssé ismerő állami óriások, például a Rosznyefty olajcég befolyását. Az üzleti világ ezt csalódással élte meg - mondja Inozemcsev.

Épp az ellenkezője

A vállalatok visszafogták a befektetéseiket, a termelékenység romlott, a korrupció erősödött, a külföldi befektetések elmaradtak, mert a befektetők vagyonuk államosításától tartottak - erősíti meg az előbbieket Timothy Ash, a Nomura feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzője.

Putyin első hatalomra kerülésekor, 2000-ben azt ígérte, csökkenteni fogja Oroszország energiaimport-függőségét. Ennek épp az ellenkezője történt - a gazdaság fő hajtóereje a fogyasztók költekezése lett.

A háztartási jövedelmek azonban az elmúlt két évben csökkentek és 22 millió orosz él szegénységben, ami másfélszerese a 2013-as adatnak. A kiskereskedelmi eladások 10 százalékkal zuhantak 2015-ben az egy évvel korábbihoz képest. A külföldi multik a GM-től a McDonald's-ig egymás után fogják vissza oroszországi tevékenységüket.

Régi recept

Az ipari termelés és a tartós befektetések zuhantak decemberben, fittyet hányva arra, hogy Putyin a hónap közepén azzal nyugtatgatta az ország népét, hogy túl vannak a válság nehezén. A reformpárti szakemberek szerint még van esély megfordítani a hanyatlást. A régi receptet írják fel a bajokra: támogatni kellene a technológiai fejlesztéseket és az államnak fel kellene hagynia a magánszféra sanyargatásával.

Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter, az államfő tanácsadója szerint két éve maradt a jelenlegi elitnek, hogy cselekedjen. Ennyi idő alatt fogyhat el a lakosság türelme a romló életszínvonal miatt. A lehetőségek azonban szűkösek: a legtöbb állami befektetés forrását 10 százalékkal visszavágták a költségvetés nehéz helyzete miatt, miközben a cégek és a bankok a szankciók miatt nem jutnak tőkéhez a nyugati pénzpiacokon.

Miért változtatnának?

Vlagyimir Putyin népszerűségi indexe kitartóan meghaladja a 80 százalékot. Bizonyára ez is közrejátszik abban, hogy kevés érdeklődést mutat a regnálása alatt kialakult gazdasági modell módosítására. Uljukajev miniszter említett megjegyzésére, miszerint nagy az idegesség, a közlemény szerint ennyit válaszolt: Van okunk az óvatos optimizmusra.

A gazdaságban domináns szerepet játszó állami vállalatok élén az államfő barátai állnak. Belső köreinek magántulajdonos tagjai nagyot kaszáltak az olyan presztízsprojekteken, mint a szocsi olimpia, amelyek - szemben a szokásos olimpiai ígéretekkel is - semmilyen hosszú távú hasznot nem hoztak az országnak.

A gazdaságkutató Gontmaher szerint a képlet egyszerű. A jelenlegi berendezkedés haszonélvezőinek - beleértve ebbe a kormányt és környezetét is - egyszerűen nem érdeke az átfogó reformok indítása.