Putyin elismerte: a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak

A krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását, a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról pedig "részben a NATO bővítésének veszélye", Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés - jelentette ki Vlagyimir Putyin a Közvetlen kapcsolat című csütörtöki élő televíziós műsorban.
MTI, 2014. április 17. csütörtök, 18:29

A tervezettnél tovább, a mintegy 4 órán át tartó műsorban az orosz államfőhöz csak az adás kezdetéig mintegy 2,5 millió kérdés érkezett, ezek közül az adás műsorvezetői feltételezhetően a Kreml előzetes szűrését követően válogattak.

A 2001 óta 12. alkalommal megrendezett országos társadalmi fórumnak szánt műsorban az orosz államfő először honfitársai, majd külföldiek kérdéseire válaszolt. Ezek túlnyomó többsége a Krímre és az ukrajnai helyzetre vonatkozott.

A kemény bírálatok ezúttal is hiányoztak. Még Irina Hakamada orosz ellenzéki politikus is visszafogott stílusban kérdezhetett a stúdióban. Megjegyezte, "történt, ami történt (a Krímben), ön győztes. Egyetlen vércsepp nélkül vitte véghez a műveletet (a Krím elcsatolását). Ön ma azt mondta, hogy a 'zöld emberkék', a katonáink védték az embereket (a félszigeten)". Az orosz ellenzéki mindazonáltal bírálta Európát is, amely szerinte "pihen, és sohasem oldott meg problémákat", Oroszország pedig elsősorban az Egyesült Államokkal folytat párbeszédet. Hakamada arra várt választ, lehetséges-e a kompromisszum Moszkva és Washington között.

Vlagyimir Putyin közölte, hogy szerinte a megegyezést Ukrajnán belül kell elérni. Úgy vélte, nem az a kérdés, hogy - a szerinte egyébként törvénytelennek tartott, május 25-re tervezett - elnökválasztást vagy a föderalizációról szóló népszavazást tartják meg előbb Ukrajnában, hanem, hogy biztosítsák az ott élő oroszok jogait. Ezzel kapcsolatosan Putyin burkoltan figyelmeztette Kijevet. "Emlékeztetnék arra, hogy a Szövetségi Tanács (a parlament felsőháza) felhatalmazott a fegyveres erők bevetésére Ukrajnában" - mondta. Rögtön hozzátette: "Igazán remélem, hogy nem kell ezt a jogot gyakorolni, és képesek leszünk politikai-diplomáciai eszközökkel rendezni ezeket a sürgető kérdéseket".

Az orosz államfő az élő televíziós műsorban először ismerte el, hogy a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák. Azt mondta, "az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását, és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak".

Nem volt tervben Krím bekebelezése

Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt "a kialakult geopolitikai realitások közepette" építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de "az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen".
Putyin azt is elismerte, hogy a Krím elcsatolásáról "részben a NATO bővítésének veszélye", Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés Moszkvában. "Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor ők (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba" - mondta az orosz államfő.

Putyin ugyanakkor az Oroszország Ma állami médiavállalat vezetőjének stúdióbeli felvetésére válaszolva hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség agresszív politikájától.

Az orosz államfő a Dnyeszteren túli terület ügyére is kitért. Megkerülte a kérdést, hogy Oroszország elismerje-e a szakadár Dnyeszter menti Köztársaság függetlenségét, de felszólította Ukrajnát és Moldovát, hogy oldja fel a terület blokádját, nyissa meg a közlekedési és szállítási útvonalakat.

A Dnyeszter bal partján húzódó, a Moldovai Köztársaságból kiszakadó államalakulat parlamentje szerdán függetlenségének elismerésére szólította fel Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót. Az orosz elnök a televíziós műsorban leszögezte, a terület lakosainak biztosítani kell a jogot, hogy maguk döntsenek sorsukról, és a tárgyalások fontosságát hangsúlyozta.

Magyar kérdés Putyinnak

Stier Gábor, a Magyar Nemzet újságírója Berlinből azt vetette fel, hogy Európa sok országában nagyobb teret nyernek a hagyományos nézetek, a választók azokat a politikusokat támogatják, akik nem mindig Brüsszel felé tekintve állnak ki országaik nemzeti érdekeiért. "Ezt a megközelítést nem mindig értik Európában. Ön hogy gondolja, az érdekek alapján lehetséges lesz a kapcsolatok, a párbeszéd megteremtése Oroszország és Európa között? És általánosságban nem fél attól, hogy az Egyesült Államok hosszú időre megrontja Oroszország és Európa kapcsolatait?" - tette fel a kérdést.

Putyin válaszában leszögezte: Oroszország nem törekszik arra, hogy kapcsolatai megromoljanak Európával. Hozzátette, reméli ezt európai partnerei sem akarják. Az értékek újragondolása folyik Európában, más hangzást nyernek az úgynevezett konzervatív értékek - mondta az államfő, aki utalt Orbán Viktor magyarországi választási győzelmére.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a szélsőséges jobboldali pártok is előretörtek Európában, például Magyarországon és Franciaországban.

Putyin mindezt a nemzeti szuverenitás erősítésének szándékával magyarázta. Szerinte a folyamatok hátterében az áll, hogy bizonyos, az adott ország számára életbevágóan fontos kérdések nemzeti szinten hatékonyabban oldhatók meg, mint Brüsszel szintjén.

Nincs bizalom az USA és Oroszország között

Az orosz államfő Moszkva és Washington viszonyáról azt mondta, hogy a kapcsolatok újraindítása nem mostanában állt le, hanem még a líbiai eseményeket (a nyugati beavatkozást) követően. Szerinte jelentős mértékben megszűnt a bizalom Oroszország és az USA között, és ebben nem Moszkva a hibás. Közölte, hogy országa törekedni fog a bizalom visszaszerzésére, de ragaszkodik ahhoz, hogy megvédhesse érdekeit.

Putyin azt is elmondta, hogy Moszkva még egy hónapig hajlandó türelemmel várni, de ha ez alatt Ukrajna nem fizeti ki az orosz gázért járó tetemes adósságát, akkor Moszkva áttér az előre fizetés rendszerére.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

RonaGyuri, 2014.04.18 06:58

@jobbajobb: Orbán és Kövér elvtársakból, no meg a többi sötét paraszt-bunkóból ismét előjött a vöröskatona-ivadék! =))
Te szerencsétlen alkesz meg már ismét a szovjeteket élteted!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Haynau, 2014.04.18 00:26

@jobbajobb: Majd ha Orbanisztan foderacios allam lesz es tobb jogot biztosit az etnikai kisebbsegeknek.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.04.17 21:20

..ukrajna miért nem akar föderális államot ???..és románia ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RonaGyuri, 2014.04.17 19:04

A krimiek mögött "orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását"
Igen erről mi is tudnánk mesélni! =))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html